Tizenhárom év börtön és vagyonelkobzás a négy sikkasztónak

Első fokon mind a négy vádlottat elítélte a Miskolci Törvényszék amiatt, mert részt vettek egy sikkasztásból származó 560 millió forint tisztára mosásában. A pénzt még 2009- ben sikkasztotta el egy pénzszállító cég dolgozója, aki büntetése letöltése után külföldre ment. Ismerőse azonban közben elrejtette a pénzt egy tarcali szőlőben, majd 2011-től kezdődően társaival megpróbálta tisztára mosni. Szerencsejátékra költöttek belőle, ingatlant vásároltak, s mivel sok bankjegy elázott, így azt megpróbálták beváltani.

A bíróság szerint mind a négy vádlott bűnös társtettesként elkövetett pénzmosásban. Ezért az első rendű vádlott F. Zs.-t 4 év 3 hónap, a másodrendű vádlott Sz. T.-t 3 év 10 hónap, a harmadrendű vádlott L. I.-t 3 év 4 hónap, a negyedrendű vádlott Sz. Gy.-nét 1 év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte, Sz.-né esetében a büntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. A vádlottak a büntetés letöltésének kétharmada után bocsáthatók feltételesen szabadlábra. Az első három vádlottat 4,4, illetve 3 évre a közügyektől is eltiltotta a bíróság. A vádlottakat 200–500 ezer forintnyi pénzbüntetésre is ítélte a törvényszék, ezenkívül vagyonelkobzást is elrendelt, az első rendűtől 226 millió forintot, a másodrendűtől 50 millió forintot, a harmadrendűtől 20 millió forintot koboznak el, ennyivel gyarapodott vagyonuk. A negyedrendű vádlottól két ingatlant foglalt le a bíróság. Ezenkívül lefoglaltak egy autót, életbiztosítást, közel 3,5 millió forintot és 58 millió forintnyi megrongálódott bankjegyet.

Ismétlődő eseménysor

Az ítélet indoklása szerint kizárt a pénzmosás gondatlan elkövetése, hiszen hosszú időn keresztül, nagy mennyiségű pénzt mostak tisztára, ismétlődő eseménysor alapján. A törvényszék következtetése szerint egyértelműen tudták, mit tesznek, tisztában voltak a lehetséges következményekkel. Az első-, másodés negyedrendű vádlott közösen rejtette el a pénzt, és szereztek is belőle maguknak, ahogyan a pénz becserélésében részt vevő harmadrendű is később. Tudtak egymás tevékenységéről, kapcsolatban álltak egymással és közvetítettek egymás közt, ezzel kimerítették a szándékos bűncselekmény fogalmát.

A bíróság számos enyhítő és súlyosító körülményt is figyelembe vett, emiatt a 2–8 éves büntetési keret középmértéke (ami öt év) alatt maradt mindenkinél a joghátrány. A negyedrendű vádlott rövidebb idejű részvétele miatt a minimum alatti mérték kiszabásával is elérhető a büntetési cél. Megfelelő vagyonuk mellett indokolt a pénzbüntetés is, s cél volt a tényleges gazdagodás visszavonása. A bíróság figyelembe vette azt is, hogy az első rendű vádlott a kaszinózásból származó 47 millió forintot átadta a sikkasztó személynek.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész és az elsőrendű vádlott védője három nap gondolkodási időt tartott fönn, a másod- és negyedrendű vádlott védői bűncselekmény, illetve bizonyítottság hiányában felmentésért, valamint enyhítésért fellebbeztek. A harmadrendű vádlott elsősorban bizonyítottság hiánya miatt felmentésért, másodsorban téves minősítés miatt enyhítésért jelentett be fellebbezést.

(A borítóképen: Első fokon hirdetett ítéletet a bíróság)