2025.06.14. 14:00
Mézzel folyó kánaán: na az nincs
Méhcsaládok csökkenő száma, támad a varroa atka, a kártevő elleni hatóanyagokkal szembeni rezisztencia erősödik, és ott volt a fagykár is. „Minden összeesküdött” a méztermelők és méztermelés ellen. Mindez milyen hatással lehet az árakra? Mutatjuk, mi ad okot a reményre.
Tragikus méztermés: gyakorlatilag eltűnt idén az akácméz. Ilyen címmel számol be az aktuális szomorú kilátásokról az országos szaksajtó. Az Agroinfo hírportál arra igyekszik inteni olvasóit, hogy „a jó minőségű hazai akácmézet érdemes mielőbb beszerezni”. A Boon.hu is utánakérdezett nemrég a szakterület friss fejleményeinek, de a megyénkbeli szakember szavaiból azért nem ennyire elkeserítő jövőkép rajzolódott ki.
Akácméz: minden ellene
Felére csökkent idénre a méhcsaládok száma, támad a varroa atka, a kártevő elleni hatóanyagokkal szembeni rezisztencia erősödik a rovatokban. És a rossz hírek sorában ami a fő baj: a fagy már áprilisban elvitte a virágokat. A sajtóközlemény ugyanakkor nem említi megyénket sem azon régiók sorában, ahol kifejezetten nagy lenne a kár, sem azokéban, ahol kedvezőbb a helyzet.
Az idei szezon az elmúlt 2-3 évtized legrosszabb akácméztermését hozta. Az okok összetettek: a tömeges téli méhcsalád-veszteség, az akácvirágzást megelőző súlyos fagyok, illetve a virágzás során tapasztalt kedvezőtlen időjárás egyaránt hozzájárult a kiábrándító eredményekhez
– nyilatkozta az Agroinform.hu-nak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
- A hazai méhészek a szokásos mintegy 1,2 millió helyett csupán mindössze 600-700 ezer méhcsaláddal tudtak nekifutni az idei szezonnak. A jelentős mértékű állománypusztulás okát a szakemberek elsősorban a méheket támadó varroa atka elleni hatóanyagokkal szembeni rezisztencia erősödésében látják. A megőrzött állomány jelentős részét a gazdák kényszerűen nem mézhordásra, hanem szaporításra használták: ha azonban egy egy méhcsaládot két-háromfelé osztanak, az már nem tud megfelelően termelni.
- Az április első felében pusztító komoly fagyok nagy károkat okoztak a rügyező akácosokban: a mintegy 500 ezer hektárnyi hazai akácerdő több mint fele elfagyott – főként a középhegységi völgyekben és síkvidéken.
- A harmadik és talán legkritikusabb tényező az volt, hogy a virágzás idején szinte végig hideg és esős idő uralkodott. A nappali maximumok alig érték el a 15 °C-ot, éjszaka pedig akár 1-2 fokra is lehűlt a levegő. Ebben a hidegben a növények nem termelnek nektárt, hiába repülnek a méhek. Emiatt az ország méhészeinek fele május végéig még semmilyen mézet nem tudott pergetni – sem akácot, sem más virágmézet. A kevés akácméz, ami egyáltalán megtermelődött, főként Nyugat-Magyarországon, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Nyugat-Somogy megyékben található. Az ország keleti, középső és déli régióiban, mint például a Nyírség vagy Bács-Kiskun, szinte teljes volt a kudarc.
Van tartalék tavalyról!
A Boon.hu néhány héttel ezelőtti cikkében Farkas Jánost, a B.-A.-Z. Megyei Méhész Egyesület szaktanácsadóját szólaltattuk meg. A szakember elemzésében arra utalt, hogy bár nehéz a méhészek helyzete, a piaci trendek alakulása sem kedvez, és az időjárás alakulása sem – szerencsére vannak tartalékok a rendszerben.
A méhészek egy része próbálja a piacon értékesíteni, amit megtermel. De a kereslet jelentősen nem nőtt az utóbbi időben. Tehát ugyanannak a tortának a szeleteit osztjuk több részre. Az értékesítési csatornák bedugultak. Megoldásként a termelők próbálják nem hordóban, hanem üvegezve piacra vinni a mézet. Ugyanakkor a frissen piacozók sok esetben önköltségi ár alatt értékesítik a terméküket, veszteséget termelve, tartalékaikat felélve. Jelentős veszteségen vagyunk túl. A méhészetek egy részében ugyan nincs gond, máshol azonban annál nagyobb. Az ágazatban van tartalék: sok termelőnél maradt tavalyról jó minőségű akácméz, amit készletről piacra tud dobni.
Az Agroinfo közleménye a fentiekhez még azt teszi hozzá:
„A hiány miatt biztosra vehető a termelői árak emelkedése, aki pedig jó minőségű, magyar akácmézet szeretne, azt érdemes már most beszereznie, mert olyan kevés termett, hogy félő: később már nem jut hozzá. A bolti árak ugyan inkább stagnálnak, mivel azok két éve sem követték a felvásárlási árak beszakadását, ám ez nem meghatározó tényező: az akácméz 90 százalékát ma már közvetlenül a termelőtől vásárolják, a bolti forgalma elenyésző.”
A biztató tényezők sorába tartozik, hogy két hét múlva várható a napraforgó virágzása, ami melegebb időt igényel, de elengedhetetlen hozzá a csapadék is.
A méhészeknek idénre ez a reménye maradt csupán: amennyiben ez is kudarcba fullad, a méhészágazat óhatatlanul tovább halmozza az elmúlt években már alaposan felgyűlt veszteségeit.
Még több hír a boon.hu oldalán:
