Mesterséges intelligencia –új szereplő a kkv-k életében

A mesterséges intelligencia (MI) korában a technológiai fejlődés kulcsfontosságú a vállalkozások hatékonyságának növelésében. A magyar kis- és középvállalkozások számára létfontosságú, hogy megértsék, hogyan használhatják ki ezt az új lehetőséget. Koleszár Péterrel, a téma szakértőjével, a BOKIK Digitális Vállalkozásfejlesztési Kollégiumának vezetőjével az MI szerepéről, kihívásairól és előnyeiről beszélgettünk. 

A mesterséges intelligencia fejlődése, térnyerése hatalmas lépésekben történik. Milyen hatással lesz ez a folyamat a kis- és középvállalkozások (kkv) működésére a közeljövőben? 

A mesterséges intelligencia széles körű alkalmazása radikálisan átalakíthatja a kis- és középvállalkozások működését. Az automatizálás, a prediktív analitika és a gépi tanulás révén a kkv-k képesek lesznek hatékonyabban működni, csökkenteni a költségeiket, és jobban megérteni a fogyasztói igényeket. Az MI-alapú technológia alkalmazása jelentős versenyelőnyt jelent. 

Tapasztalatai szerint milyen konkrét alkalmazásai lehetnek az MI-nek a kkv-k számára?

Az alkalmazási területek skálája igen széles. A marketingben például a kkv-k személyre szóló ajánlatokat készíthetnek analitikai adatok alapján, míg az ügyfélszolgálat terén chatbotok segíthetik a válaszadást és a problémamegoldást. A logisztikában pedig az optimalizált készletkezelés és a szállítási folyamatok javítása válik elérhetővé, hogy csak néhány példát említsek

Meglátása szerint milyen kihívásokkal néznek szembe a kkv-k az MI bevezetése, alkalmazása során? 

Az egyik legnagyobb kihívás a tapasztalataim szerint a megfelelő szakértelem hiánya. Ehhez jön még az, hogy sok kkv sajnos nem rendelkezik a szükséges technikai háttérrel ahhoz, hogy az MI-t hatékonyan integrálja. Ezen kívül a költségek is aggasztó tényezők lehetnek, mivel az új technológiák bevezetése gyakran jelentős beruházásokat igényel. A kkv-knak emellett meg kell birkózniuk az etikai és adatvédelmi kérdésekkel is. 

Hogyan motiválhatják a kkv-k munkavállalóikat az MI alkalmazására? 

A munkavállalók bevonása kulcsfontosságú. Fontos, hogy világosan kommunikáljuk, hogy az MI nem a munkahelyek megszüntetését célozza, hanem a munkavállalók segítését és a monoton feladatok automatizálását szolgálja. Szemléletformálás segítségével a munkavállalók megérthetik az MI előnyeit, és magabiztosabban használhatják ezeket az eszközöket. 

Mit javasolna a kis- és középvállalkozásoknak, hogy sikeresen alkalmazzák a MI-technológiákat? 

A legfontosabb, hogy lépésről lépésre haladjanak. Kezdjék kis projektek megvalósításával, ahol az MI egyértelmű előnyöket mutat. 

Tudna egy konkrét példát mondani? 

A ChatGPT segítségével például nagyon egyszerűen és szabatosan megfogalmazhatók üzleti levelek. Eddig egy titkárnő, személyi asszisztens segítségével többszöri revízió után alakult ki egy levél végleges változata. Ma a ChatGPT bevonásával percek alatt, pár kulcsgondolat megadásával elkészíthető egy hosszabb levél is. 

Hogyan állnak a hazai kkv-k az MI-re való nyitottságban? 

A kkv-k digitalizációja területén 6-8 éve még sereghajtó volt a hazai kkv-szektor az uniós versenytársakkal szemben, azonban – többek között – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kezdeményezett Modern Vállalkozások Programjának és egyéb, a folyamatot segítő kormányzati intézkedésnek köszönhetően jelentős előrelépést tettünk. Mára a sereghajtók táborából az erős középmezőnybe kerültünk. Az MI területén sajnos most hasonló utat járunk be, jelenleg a sor végén állunk. Alig néhány EU-s ország van mögöttünk a rangsorban. De nem vagyunk semmiről lemaradva. Időben vagyunk, hogy előrelépjünk. 

Mely ágazatok vagy más besorolás szerint milyen vállalkozások a legnyitottabbak és melyek a legkevésbé nyitottak a digitalizációra? 

A digitalizációra való nyitottság ágazatonként jelentős eltéréseket mutat. A technológiai szektor, mint például a szoftverfejlesztés és a fintech, élenjáró a digitalizációban, mivel innovatív megoldásokat keres, és folyamatosan alkalmazza az új technológiákat. Ezen kívül a kiskereskedelmi ágazat, különösen az e-kereskedelem, szintén aktívan törekszik a digitalizációra, hogy javítsa a vásárlói élményt. Ezzel szemben a hagyományos ipar, például a nehézipar és a mezőgazdaság általában lassabban alkalmazkodik a digitalizációs trendekhez. Sok kisebb családi vállalkozás nem rendelkezik a szükséges forrásokkal vagy tudással, hogy kiaknázza a digitális lehetőségeket. Hozzájuk hasonlóan azok a hagyományos vendéglátó és kézműipari szektorok is óvatosabbak, amelyek gyakran mélyebb gyökerekkel bírnak a tradicionális működésben, és nehezen integrálják az új digitális technológiákat.