2025.02.16. 11:30
Gigaépítkezés indul Tiszaújvárosban, mutatjuk, amit eddig tudni lehet
Tiszaújváros és környéke gazdaságilag fejlett régiónak számít. Hamarosan egy újabb olyan beruházás kezdődik, amely hozzájárul a térség fejlődéséhez. Erőművi blokk épül.
Gigaépítkezés lesz Tiszaújvárosban
Forrás: tiszaujvaros.hu
Már két esztendő telt el azóta, hogy a kormány eldöntötte, Tiszaújvárosban kettő, Visontán egy erőművi blokk készül el, hogy csökkentsen az ország energiafüggőségén. Kivártatva elindultak a közbeszerzések is a kelet-magyarországi erőművi blokkok megépítésére. Az MVM Csoport nyílt, feltételes közbeszerzési eljárásokat indított kombinált ciklusú gázturbinás erőművi blokkok megépítésére a Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyei helyszíneken.
Fotó: BOON
Az elképzelések szerint az MVM Tiszai Erőmű tiszaújvárosi bázisán két, egyenként 500 megawatt teljesítményű, az MVM Mátra Energia Zrt. Mátrai Erőmű visontai telephelyén pedig egy 650 megawatt teljesítményű erőművi blokk épül. A két új tiszaújvárosi blokk évente átlagosan 5200, míg a mátrai 3800 gigawattóra villamos energiát termelhet majd.
A fejlesztésekben a környezetvédelmi előírásoknak teljes körűen eleget téve, ésszerűen hasznosulnak a már meglévő infrastruktúrák. Így például a tiszaújvárosi építkezés barnamezős beruházásban, egy működésből korábban kivont, olaj-földgáz tüzelésű erőmű telephelyén valósul meg. A kivitelezés a közbeszerzési eljárások sikeres és eredményes lezárása után kezdődhet meg, a munkálatok időigénye várhatóan 3-3,5 év.
A függőség csökkentése
A Tiszai Erőmű tiszaújvárosi és a Mátrai Erőmű visontai telephelyén összesen 1600 megawattnyi korszerű energiatermelő kapacitás létesülhet a növekvő áramigények kiszolgálására. Ahogy hivatalosan fogalmaztak:
a fejlesztések hozzájárulnak a beruházás-ösztönzést és munkahelyteremtést középpontba helyező iparpolitikai célok eléréséhez, a belföldi áramtermelés fokozásával erősítik Magyarország energiaszuverenitását. A korszerű létesítmények lehetővé teszik a földgáz és hidrogén hatékonyabb, a megújulók nagyobb arányú hasznosítását.
A tervezett blokkok több ezer megawatt napelemes kapacitás rendszerbe kapcsolását is meglapozzák. Bizonyos arányban alkalmasak lesznek hidrogén tüzelésére is. További érv, hogy az időjárásfüggő megújuló energia széles körű hasznosításához megfelelő mennyiségű kiegyenlítő kapacitás is szükséges.
Az építeni tervezett kombinált ciklusú gázturbinás erőművek előnyeként azt is felemlítik, hogy viszonylag gyorsan megépíthetők, hatásfokuk kiemelkedően magas, fajlagos szén-dioxid kibocsátásuk alacsony, teljesítményük a pillanatnyi fogyasztáshoz igazodva szabályozható.
A dicső múlt kötelez
A hazai villamosenergia-szolgáltatásban egykor jelentős szerepet betöltő, de 2012. március 31-e óta nem működő Tisza II. Erőművel kapcsolatban nagyon sokan reménykedtek abban, hogy visszajöhetnek a hősidők, amikor az áramtermelés egyik oszlopa volt a komplexum.
A Tisza II. Erőmű egyébként 1972 és 1978 között épült, az akkori energiaigény-előrejelzéseknek megfelelően, 900 megawattos névleges teljesítménnyel, amelyet 4 darab 225 megawattos erőművi blokk biztosított szénhidrogén-tüzelésű kazánokkal. Az erőmű blokkjai földgázzal és fűtőolajjal egyaránt képesek voltak üzemelni.
Az erőművet az Állami Építőipari Vállalat építette, majd a Tiszai Erőmű Vállalat üzemeltette, majd 1996-ban a nagy energetikai privatizáció során az amerikai AES Corporation vásárolta meg és üzemeltette a 2012-es leállásig. Akkor az erőművet, az SPS Smart Power Systems Zrt. vásárolta meg azzal a szándékkal, hogy tovább üzemeltetik. Ez azonban nem történt meg, mert nem sikerült megfelelő energiaátvételi árat kialkudni a Magyar Villamosművekkel, ennek fő oka főleg az volt, hogy lényegesen olcsóbban lehetett beszerezni a villamosenergiát például Ukrajnából. Időről időre felröppentek hírek az erőmű újraindításáról és arról is, hogy szakmai befektetők vásárolnák meg a komplexumot. Legtöbbször az MVM-et említették. Aztán – stílusosan fogalmazva – felszállt a fehér füst. Kiss Csaba, az MVM Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese erősítette meg, hogy az MVM GTER Gázturbinás Erőmű Zrt. erőművi portfóliója új elemmel bővült, megvásárolta a Tisza Erőmű Kft.-t az SPS Smart Power Systems Zrt.-től.
Megvannak a két erőművi blokk kivitelezői
"Az 1000 megawatt teljesítményű, kombinált ciklusú gázüzemű létesítmény egyszerre szolgálja majd Magyarország energiabiztonságát és a térség gazdasági erősödését, mindeközben a korszerű technológia miatt a működése is kifejezetten környezetkímélő lesz" - tette közzé közösségi oldalán Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára. Mint írja: "Számunkra egyértelmű: egy ország versenyképességének a megfelelő energiaellátás az egyik pillére. Éppen ezért harcoltunk meg Brüsszellel a paksi üzemidő-hosszabbításért és bővítésért, és támogattuk rengeteg megújuló kapacitás kiépítését. A napenergiát azonban vagy tárolni kell, vagy kiszámíthatóan termelhetővel kiegészíteni – ezért kulcsfontosságú, hogy a mátrai, visontai gázüzemű erőmű mellett Tiszaújvárosban is beindulhasson egy.
Az új létesítmény kapacitása a működő paksi blokkokénak a felével ér fel.
Az erőmű létesítésére kiírt feltételes közbeszerzési eljárásban most hirdettek eredményt: a Calik Enerji Swiss AG – Ansaldo Energia S.p.A. nemzetközi konzorcium valósíthatja meg a beruházást a MVM Tisza Erőmű Kft. tiszaújvárosi telephelyén."
Egy rossz emlékű baleset
- A civilek számára – ha másból nem – a híradásokból vált hírhedtté a Tisza II. Erőmű 1993. december 15-én. Ezen a napon történt ugyanis, hogy egy beteg csecsemőket és orvosokat szállító Mi–2-es helikopter az átláthatatlan ködben eltévedve – az erőmű 250 méter magas vasbeton szerkezetű kéményébe csapódott 193 méter magasan.
- A gép az ütközést követően felrobbant, a fedélzetén tartózkodó mind az öt személy szörnyethalt. A kémény oldalán 2 méteres lyuk keletkezett, de az akkori kéménynek pedig az akkori álhírekkel szemben lényegében nem lett semmi komolyabb károsodása, amiért le kellett volna bontani.
- A kémény oldalán ma is őrzi egy emléktábla, az akkor történt borzadalmas esemény emlékét.
Videó forrás: Videa.
