Eltűnhet a magyar burgonya és a sertéshús a boltokból

Kifogytak a magyar készletek, a hazai burgonya januárban eltűnik a piacokról, jelentette ki Raskó György agrárközgazdász a napokban egy rádióműsorban.

– Ez azt is jelenti, hogy a jövőben csak import áll majd rendelkezésre, amit viszont sokkal drágábban lehet beszerezni, mint a hazait. A sertéshús ára is megugorhat, mintegy 80 százalékkal, elsősorban az árstopok hatása miatt – jelezte. – A hazai készletek kifogyása után a sokkal magasabb import-nagykereskedelmiár veszteségeket okoz majd a viszonteladóknak. A piac törvényei szerint a készletekkel spórolni fognak, így hiány is kialakulhat a termékekből – érvelt az agrárközgazdász. 

Emlékeztetett, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség a hatósági árak kivezetésére kérte a kormányt. 

A napokban egyébként Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is azt nyilatkozta „újra kell gondolni az ársapka fogalmát”.

Behozták külföldről 

Milyen egyéb tényezők emelhetik a szóban forgó élelmiszerek árát vagy okozhatják hiányukat? – kérdeztük Taskó Józseftől, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnökétől. 

– A mezőgazdaságot érintő, tavalyi aszályos időszak minden kultúrnövény termesztését hátrányosan érintette, így a burgonyáét is. Azonban a burgonyatermesztés egyébként is hanyatlott az elmúlt években, mert nagyon sok lengyel és holland burgonya érkezett az országba. Ezek lenyomták az árakat, pedig a burgonyatermesztés költségei hazánkban meglehetősen magasak, nagyon nehéz nyereséget kihozni belőle. Ezt egy burgonyatermesztő ismerősöm mondta, aki arra az elhatározásra jutott, hogy abbahagyja ezt a munkát. Pedig a burgonyát ma már nagyüzemi keretek között kiválóan lehet gépesíteni, tehát nem igényel sok kétkezi munkát. Az öntözését azonban meg kellene oldani országszerte, mert azt szereti, ha egyenletesen jut vízhez – sorolta Taskó József. 

Jelezte: burgonya valószínűleg ezután is érkezik majd külföldről, azonban a nyári aszály egész Európát sújtotta. Számolni kell azzal is, hogy nőttek a szállítási költségek, valószínűleg a raktározási költségek is, ezenkívül gyenge a forint, ami mind a burgonya drágulásához vezet. 

Drága takarmány 

A sertéshússal kapcsolatban Taskó József kifejtette: az állattartásnak az a legnagyobb problémája, hogy nagyot nőtt a takarmányok ára. 

– A sertéságazat amúgy is szenvedett Magyarországon, az utóbbi években nagyon sok termelő feladta a hizlalást, tenyésztést. A nagyüzemek még úgy-ahogy tartják magukat, de a megemelkedett költségek nehéz helyzetbe hozták őket. Ezt több, nagyobb gazdaság vezetője is jelezte a közelmúltban. Ráadásul jelentős a kockázat is, hiszen bármikor jöhet egy betegség, mint három évvel ezelőtt az afrikai sertéspestis. Akkor több nagy sertéstelepet kellett felszámolni. 

Nyereséges legyen!

– Ha itthon hiány lesz, külföldről érkezhet majd sertéshús. Németországból, Spanyolországból és Dániából. Spanyolország nagy sertéstartó ország, Dániában pedig egy dunántúlnyi területen 15 millió sertést hizlalnak. Ott nagyon jó szövetkezeti rendszerben működik a tenyésztés. Valószínűleg a külföldi sertéshús drágább lesz, mintha itthon állították volna elő. Állami támogatások ugyan rendelkezésre állnak majd sertéstelepek felújítására, csak ha egy gazda azt látja, hogy hiába dolgozott, nincs nyeresége, akkor elgondolkodik, hogy folytassa-e – fogalmazott Taskó József. 

Hangsúlyozta: mindig is agrárország voltunk, és a mezőgazdasági termékekre a jövőben is szükség lesz, hiszen a Föld lakossága nő. Élelmiszert pedig biztosítani kell az emberek számára. Azonban meg kell találni annak a módját, hogy az ágazat nyereséges legyen a gazdák számára.