Kevés a csapadék, de a a tározórendszer még működik

Magyarországon 300 millió köbméter belvíztározó van, amit tavasszal a belvízből töltenek fel. Idén nem volt olyan mértékű belvíz, hogy ezeket teljesen feltölthessék, mostanra pedig jelentősen lecsökkent a vízkészletük.

Hazánkban három jelentős víztározóról beszélhetünk, melyeket természetes vízfolyások táplálnak. Ezek a Balaton, a Tiszalöki vízlépcső duzzasztott víztere és a Tisza-tó. A Balatonból mezőgazdasági vízellátás biztosítása minimális – mondta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Hozzátette: jelenleg a tó vízkészlete 1,9 köbkilométer.  

A térségünkben lévő Tiszalöki vízlépcső 55 millió köbméter Tisza vizet duzzaszt vissza. Ez alatt építették meg a Kiskörei duzzasztóművet, ami a Tisza tó duzzasztott vízterét biztosítja. A Tisza-tó elsődleges funkciója a mezőgazdasági vízigények kiszolgálása. A Tisza-tó víz utánpótlását a Tisza folyó biztosítja és a Kiskörei duzzasztómű szabályozza. Tehát ha a Tisza vízhozama kevés, akkor a Tisza-tó vízkészletének a folyamatos utánpótlása is nehezen biztosítható. Jelenleg a Tisza tó vízkészlete 126 millió köbméter, viszont ebből csak 56 millió köbméter használható fel, a maradék 70 millió köbméter nem vehető ki a tározóból – hangsúlyozta a szakember.

A helyzet ma még kezelhető 

A továbbra is jelen lévő vízigények kiszolgálása a korábban visszatartott és betárazott vízmennyiségből elégíthetőek ki. A hazánkban maradó víztöbbletet betározzák (például Kiskörén), beszivárog (talajvíz), az öntöző csatornákon kivezetik mezőgazdasági területre, illetve egy része egyszerűen elpárolog. A Tisza hazai vízgyűjtője esetében az éve első hét hónapjából négyben (februárban, áprilisban, júniusban és júliusban) kevesebb víz távozott a felszínen, mint érkezett. Az óriási, az átlagoshoz képest körülbelül ötven százalékos csapadékhiány ellenére a visszatartott víznek köszönhetően folytatni tudják a tudatos vízkormányzást, vízvisszatartást Szolnoknál a Tiszán – tudatta a szóvivő. 

Folyamatos vízügyi intézkedések 

A legjelentősebb síkvidéki medertározásként a Tisza-tó említhető, mely kisvízi időszakban a Jászság, a Nagykunság és a Körösök területei számára biztosít vízkészletet. További kapacitást jelenthet, a tervben lévő Csongrádi vízlépcső megépítése – emelte ki a szóvivő.  

A belvíztározás a mezőgazdasági vízhasznosítás szempontjából elhanyagolható. Ennek okai a belvizek szélsőséges előfordulása, vízminőségi problémáik, vízkárelhárítás szempontjából történő üzemeltetési feladat(belvízelvezetés). Fentiek mellett szintén szerepet játszanak azonban beszivárogtatás révén a területek vízpótlásában, vízháztartásuk javításában, mikroklímájuk javításában. Vízvisszatartás duzzasztó műtárgyakkal csatornákon, holtágak feltöltése, melyekből a vízszolgáltatási idényben kielégíthetők a vízigények. A vízügyi- és az agrárágazat közös feladata az öntözési vízigények ésa fejlesztések összehangolása, a vízkivételek igazítása a rendelkezésre álló szabad vízkészletekhez.  

A készletek területi különbségeinek kiegyenlítése vízátvezetésekkel, térségi vízszétosztással. A vízkészlet-gazdálkodási célú tározók, illetve a manapság gyakran szóba hozott vizek mederből történő kivezetése összetett kérdés, számos tulajdonjogi, földvédelmi, természetvédelmi és egyéb problémát vet fel. Sok esetben hiányzik a társadalmi konszenzus, kihívást jelent az egyes érdekcsoportok közötti egyetértés kialakítása – hangsúlyozta Siklós Gabriella.  

További tározási lehetőségek  

Elkészült az öntözés fejlesztési terv, mely szerint már folyamatban van a Síkvidéki vízpótló és tározási lehetőségek fejlesztése első ütem pályázati előkészítése. A projekt célja Magyarország síkvidéki területein a vízvisszatartás fejlesztésével a helyben hasznosítható és hasznosuló vízkészletek növelése, a vízháztartás javítása a társadalmi, gazdasági, ökológiai és mikroklimatikus előnyök érdekében. A fejlesztések három vízügyi igazgatóság (Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság) területén új tározók létesítését és meglévő holtágak és medertározási lehetőségek rekonstrukcióját célozzák, melyek összesített víztározási kapacitása meghaladja a 24 millió köbmétert. 

A mezőgazdasági öntözésfejlesztéshez szükséges állami vízkínálat bővítése érdekében az Agrár- és Belügyminisztérium által 104 fejlesztési területet jelöltek ki a 2020-2030 időszakban megvalósuló öntözésfejlesztésre. Ezek közül kifejezetten tározókapacitás növelését célzó fejlesztések sorát az ország több vízügyileg kiemelt fontosságú szegmensében.