Infláció

2022.07.09. 15:30

A szakértőt kérdeztük: mibe érdemes most fektetni?

A megtakarítások rövid távú befektetését, illetve a tervezett nagyobb vásárlások előrehozását ajánlja a romló forintkörnyezet ellensúlyozására a befektetési tanácsadó.

ÉM

Shutterstock/illusztráció

Az infláció az őszi hónapokban tetőzhet, majd ezt követően lassan mérséklődik az árdinamika – olvasható a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, júniusi inflációs jelentésében, amely a pénzromlás mértéke 11,0–12,6 százalék közé teszi az idei évben. Egy nemrégiben közzétett felmérés azt mutatja, hogy a vásárlók igyekeznek alkalmazkodni ehhez a helyzethez. Egyelőre nem tapasztalható a fogyasztás visszafogása sem, sőt – alighanem a családi adóvisszatérítések és a SZÉP-kártya élelmiszerre is engedélyezett költésének hatására – Magyarországon márciustól dinamikusan, átlagosan 14 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma.

A lekötetlen bankbetétben vagy otthon tartott készpénz megtakarítások értékvesztése azonban egyértelmű. Ennek elkerülésére a takarékoskodásnak más formáit kell választani, még ha jelen pillanatban a vásárlás, például egy háztartási nagygép cseréjének előbbre hozása is előrelátó befektetés lehet – jelezte egy, az Észak-Magyarország által megkérdezett befektetési tanácsadó.

Átalakuló szokások

A fogyasztók a növekvő inflációs körülmények ellenére igyekeznek a megszokott életszínvonal fenntartására. A kiadások csökkentését nem a mindennapi szükségletek elmaradásával igyekeznek elérni, hanem a luxus és prémium termékek vásárlásának elhalasztásával, a vendéglátáshoz, a kultúrához, a sporthoz és a divathoz kapcsolódó kiadások visszafogásával. A takarékos mindennapokba beépültek a Covid-járvány alatt megjelenő fogyasztói szokások: az online vásárlás, az otthoni főzés, illetve a lakáson belül végzett szabadidős tevékenységek – világított rá a PwC idén tavasszal 25 ország közel tízezer vásárlójának körében végzett felmérése. Kutatásuk rámutatott arra a trendre is, hogy a világméretűre duzzadt bizonytalanság miatt a vásárlók többsége inkább a hazai termékekre fókuszált, sőt tízből nyolc válaszadó az átlagosnál magasabb árat is hajlandó fizetni a helyben vagy belföldön előállított termékekért.

Összességében az élelmiszerárak emelkedését jelezte a vásárlók leggyakoribb problémájaként a felmérés, nem alap nélkül: idén januártól hónapról hónapra 1 és 1,7 százalék között mérte az árnövekedést a KSH. Legutóbbi, júniusi gyorsjelentésük egy éves átlagban 11,7 százalékos növekedést rögzített, kiemelten az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek árában.

Az árszínvonal emelkedésével arányosan nőtt a megtakarítások száma is, csakhogy a lehető legrosszabbnak tartott módon: lekötés nélkül, a folyószámlán – számolt be erről saját felmérésére hivatkozva a Magyar Bankholding. Ez – példaként - azt jelenti, ha hihetünk a Jegybank inflációs előrejelzésének, hogy 100 ezer forint be nem fektetett készpénz értéke decemberre már csak 88-90 ezer forint lesz.

Készpénzmentés

„Reális az esély arra, hogy az infláció tovább fog emelkedni, de a kiszámíthatatlan világgazdasági folyamatokat nézve igencsak nehéz ma a kisbefektetőknek jó tanácsot adni. »Készpénzmentésre« ebben a helyzetben egy konzervatív befektetési portfólió ajánlható, amelyben lehet inflációt követő állampapír, diszkont kincstárjegy, de ezekkel is csak tompítani lehet a pénzromlást. A részvényben tartott megtakarításnak ezeknél jóval nagyobb rizikója lehet. Az ingatlan, az arany vagy a műtárgy pedig évekre, évtizedekre szóló stabil befektetés, viszont ahhoz több tízmillió forint szabad tőkére van szükség. Aki viszont nem rendelkezik megtakarítással, az most mindenképpen tartalékoljon” – ajánlotta a befektetési tanácsadó.

Menekülőeszközként szokták emlegetni az aranyat, ami valóban így is van mondta, csakhogy nemrégiben tárták fel Afrikában a világ legnagyobb arany-lelőhelyét, ahonnan nem tudni hány ezer tonna könnyen kifejthető nemesfém kerül majd a piacra, ezért ő most abba nem tenne pénzt.

Viszont a részvénypiac jelenleg csökkenő teljesítményt mutat, így óvatosan lehet részvényt is vásárolni, bár még mehetnek az árak lejjebb is, tette hozzá. Az OTP az utóbbi időben például a saját befektetési alapjain keresztül vásárolja fel a saját részvényeit, ami jelzés arra, hogy a cég erősnek érzi magát. Ráadásul már azt is beárazták, hogy esetleg a teljes ukrán és orosz portfóliójukat elveszítik. A pozíciójukat viszont továbbra is őrzik a háborús országban, a békekötés után a papírjaik ára biztos, hogy kilő majd. Különösen akkor, ha addig sikerül fenntartani a működésüket. Hasonló a helyzet az orosz kitettséggel rendelkező Richterrel, aminek részvényei a válság után élre törhetnek majd.

Akinek elegendő készpénze van rá, vásárolhat ingatlant is, bár azzal még várjon néhány hónapot, mert az árak éppen csak most indultak lefelé. A jelzáloghitelek emelkedése miatt viszont folyamatos keresletcsökkenés várható, a helyzetet pedig tovább ronthatja, ha egyszer megszüntetik az adósokat védő hitelmoratóriumot.

Kitett a világ

Az orosz-ukrán háború gazdasági hatása, az energia- és nyersanyagárak növekedése, az importbeszerzések áremelkedése erőteljesen jelzi az elmúlt félévben, mennyire erőteljes Magyarország kitettsége a világgazdasági hatásoknak. Az áremelkedések generálta inflációs nyomást pedig tetézi a magasan ingadozó forint-euró árfolyam. Az európai fizetőeszköz 400 forint fölé emelkedett árfolyama akkor stabilizálódhatna egy elfogadható szinten - vélte a szakértő -, ha a magyar kormány meg tudna állapodni az Európai Unióval a kohéziós forrásokról. 500 milliárd euró feletti összegről van szó, aminek beérkezésével nagy valószínűséggel erősödne a forint pozíciója. Addig viszont a következő hónapokban a számítani lehet a gazdaság teljesítményének fokozott lassulására, a pesszimisták pedig stagflációra, a gazdasági teljesítmény inflációs hatásokkal súlyosbított romlására számítanak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában