Másfél millió egy hektár ára

A szántók és a gyümölcsösök kivételével a többi művelési ágban gyorsult a hektáronként fizetendő összegek növekedése. Az erdők és fásított területek esetében volt a legnagyobb, 15,8 százalékos az áremelkedés 2020-hoz képest – derül ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank kutatásából, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által megrendezett Szántóföldi Napok és Agrárgépshow programsorozathoz kapcsolódóan ismertettek a bank szakértői.

Régiónkban a legolcsóbb

2020-hoz hasonlóan a tavalyi év első kilenc hónapjában is növekedés jellemezte a hazai termőföldpiacot, átlagosan 6,58 százalékkal nőttek a termőföldárak az előző évi 6,61 százalékos áremelkedés után. 2021 első kilenc hónapjában csupán 5 százalékkal emelkedett a szántóföldek hektáronkénti ára 2020-hoz képest. Ez az elmúlt évek legkisebb mértékű drágulása. 2021 januárja és szeptembere között átlagosan 1,78 millió forintot kellett fizetni egyhektárnyi szántóföldért a tavalyelőtti 1,7 millió forinthoz képest.

A szántók hektáronkénti ára mindegyik régióban nőtt.

A legdrágábban Közép-Magyarországon cseréltek gazdát a szántóterületek 2021 első kilenc hónapjában: több mint 2,3 millió forintot kellett fizetni egy hektárért. A Dél-Dunántúlon szintén átlépték az árak a 2 millió forintot, míg a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön 1,9 millió forintért lehetett hozzájutni egy hektár szántóföldhöz. A Dél-Alföldön 1,88 millió, a Közép-Dunántúlon 1,77 millió forint volt a szántók hektáronkénti átlagára. A legolcsóbban, 1,19 millió forintért Észak-Magyarországon lehetett szántóföldhöz jutni. 

Járások a sor végén 

Megyei bontásban Tolnában voltak a legmagasabb hektáronkénti árak 2021 első kilenc hónapjában, 2,23 millió forint volt az átlagosan fizetendő összeg, Hajdú-Bihar és Békés megyében pedig 2,2, illetve 2,15 millió. Csakúgy, mint 2020-ban, a most vizsgált időszakban is Nógrád megyében kérték a legkevesebbet, alig több mint 1 millió forintot egy hektár szántóért. Némileg drágábban lehetett vásárolni Zalában (hektáronként 1,17 millió), Hevesben (1,2 millió) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1,22 millió).

A járások közül – csakúgy, mint 2020-ban – a Hajdúszoboszlói volt a legdrágább, megelőzve a Mezőkovácsházai és a Hajdúböszörményi járást, míg a legolcsóbban a Heves megyében fekvő Pétervásárai, illetve az Ózdi és a Putnoki járásban cserélt gazdát egy hektár szántóföld 2021. január és szeptember között.

Idén is emelkedik 

Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke megkeresésünkre elmondta, Borsod-Abaúj-Zemplénben jelentősnek mondható a termőföldárak tavalyi emelkedése. Ennek oka, hogy jelentősen megnőtt a kereslet több földtípus iránt, így a szántó mellett a gyep, rét és erdő tekintetében is ez a tendencia.

– Azt látjuk, hogy az áremelkedés folyamatos idén is, a tavalyi évhez viszonyítva már húsz százalékkal többet is fizetnek a termőföldért egy adásvétel során. Vannak kirívóan magas árak, de persze ez függ attól is, hogy hol helyezkedik el az adott terület a megyén belül, milyen minőségi paraméterekkel rendelkezik. Jelenleg hektáronként másfél millió az átlagár, ennél vannak alacsonyabb és magasabb összegre kötött tranzakciók is – mondja a megyei elnök.

Taskó József hozzátette: a kereslet növekedését elsősorban az okozza, hogy a régebb óta gazdálkodók szeretnének nagyobb területet megművelni, így vásárolni. Ugyanakkor pénzügyi befektetői mozgást is érzékelnek, amit az elnök nem tart szerencsésnek, ugyanis a gazdálkodók a befektetőkkel szemben lépéshátrányban vannak a pénzeszközök tekintetében, viszont jó lenne, ha azok vásárolnának földet, akik művelni is szeretnék.