Újra és újra be kell menni a ringbe egy újabb pofonért a siker érdekében

Balogh Péter (Petya) saját bevallása szerint startupper, befektető, mentor. 19 évesen kezdett vállalkozni, részt vett a vezeték nélküli hálózatok első generációinak fejlesztésében, szabványosításában. Alapító tulajdonosa volt a PDAmill nevű egyik első mobiljátékcégnek, társalapító, tulajdonosa az NNG nevű globális navigációs cégnek. Feleségével közös angyalbefektető-cégük a Baconsult. Az RTL Klubon futó Cápák között című műsor egyik befektetője, vagyis cápája.

Önt választották meg 2021 startupbefektetőjének. Mit gondol, miért?

Igazából meglepett kicsit, mert ezt a díjat tavaly is megnyertem, akkor is meglepődtem, idén még jobban. Aminek nagyon örültem, hogy ez egy szavazás volt, amely egy nagyon erős visszajelzés és megerősítés volt számomra, hogy a közvetlen szakma szerint jó az, amit csinálok.

Mennyire kockázatos invesztálni? Mi számít jó befektetésnek: tízből mennyinek kell profitábilisnak lennie?

Ha a kockázatosságot kell 1-től 10-ig értékelnem, akkor ez egy 15-ös kategória, tehát ez a legrizikósabb befektetések egyike, ugyanis amit egy startupba befektetünk, annak a legnagyobb esélye az, hogy azt a pénzt elbukjuk, azaz nagyon nehéz ebben a témában érvényesülni. Kell valahol érteni ahhoz, hogy kire bízzuk a pénzünket. Sajnos ehhez az az út vezet, hogy nagyon sok pénzt kell elbukni az első pár befektetésben, úgyhogy ez egy drága tanulóiskola, és amelyik cég nem bukik el – viszonylag hamar –, ott is az a dilemma, hogy akár a következő évtizedben nem biztos, hogy lesz lehetőségünk pénzzel kiszállni belőle. Tehát az a cég, ami még megy is előre, és fejlődik és épül, és nemzetközi piacra kerül, ott is a befektetés teljesen illiquid, tehát nem tudunk kiszállni belőle, igazából jó áron nem is lehet eladni, csak amikor az egész cég értékesítésre kerül. Nem könnyű pénzzel távozni, ezért ez a legrizikósabb befektetési forma, amit a nemzetközi statisztika mutat. Amerikában 30 százalék körüli éves hozamuk van az angyalbefektetőknek, Angliában 20 százalék körül van, a hazai piacon még nincs igazán jó statisztika, mert ezt csak évtizedes távon lehet mérni.

Mi alapján dönti el, hogy kit, mit támogat?

Itt több minden játszik egyszerre, amikor én angyalbefektetőként beszállok, akkor még nagyon kevés bizonyíték van a céggel kapcsolatban. Később egy intézményi befektető (VC) beszáll – ők akkor szállnak be amikor már mérhető bizonyítékok vannak. Például van mérhető profit, van csapat, van több száz ügyfél, bár ott is van rizikója ezeknek a befektetéseknek, de lényegesen kisebb, mint a legkorábbi szakaszokban. Amit először keresek, az az, hogy olyan alapító mellé tudjak beszállni, ahol az alapítóról elhiszem azt, hogy évtizedes cégépítési tanulás van mögötte, és ezt a küzdelmet és építkezést végig tudja és akarja vinni, mert ehhez kell egyfajta hihetetlen tanulási vágy, kell kitartás hozzá és szakértelem is, valamint kell egyfajta világlátás is. Tehát az alapítóról kell, hogy elhiggyem, hogy ő sikeres lesz. Ez a legfontosabb szempont. Emellett olyat keresek, ami berobbanhat, és hozzátesz valamit a világunkhoz, számomra ez a legfontosabb dolog. Az egyik legaktívabb befektető vagyok oktatási területen Magyarországon, de egészségügyi technológiában is az elsők között vagyok.

Mennyi idő alatt kell exitálni?

A nemzetközi statisztika az, hogy Amerikában négy-öt év után szokott jönni az exit, Nyugat-Európában olyan két év, Magyarországon tíz, tizenkettő, tizenöt év. Tehát ez egy évtizedes befektetés hazánkat tekintve. Tehát befektetőként kell az évtizedes türelem, és fontos dolog a bizalom.

A tapasztalati tudás mekkora érték? Örült volna, ha annak idején önnek is megrajzolja valaki az „itinert”?

Hatalmas különbséget tud okozni, ha már valaki segít ennek az útnak a megkezdésében. Amikor én kezdtem vállalkozni, akkor még nem nagyon volt szakirodalom erről a startupútról. Sem könyvek, és főleg nem volt olyan tudás a piacon, amely Magyarországról beszélt volna, hogy itt hogyan működik ez a fajta befektetés. Az utóbbi néhány évnek a hatalmas vívmánya az, hogy kezd egyre több exit lenni és egyre több startup létrejönni, és ezek nagy része kijut a nemzetközi piacra is. Ez fogja véleményem szerint a magyar ökoszisztémát létrehozni.

Mely iparágak szereplői a favoritok?

Az oktatástechnológiát nagyon szeretem, egyre nyitottabb vagyok az egészségügyre, de a B2B-szolgáltatások területére is, ez azt jelenti, hogy egyre jobban segítünk cégeknek jobban teljesíteni például a digitalizáció terén. A startupvilág ott tud igazán érvényesülni, ahol valami új kezd létrejönni, ahol valami új dologra kell megoldást találni és új piacot kell kiszolgálni.

„A helyi hősöknek nagy szerepe van egy régió fejlődésében, nincs ez másképp Borsodban sem” - Balogh Péter

A magyar startup-ökoszisztéma hol helyezkedik el a globális térképen? Milyen jövőt jósol neki?

Minden büszkeségünket félretéve a valóság az, hogy még nagyon kicsi és nagyon kezdetleges ökoszisztéma, ami sok szempontból évtizedekkel van lemaradva a legtöbb nyugati országtól vagy például Izraeltől. Az egyik oka az, hogy a magántőke még nem talált rá erre a piacra. Nincs elég sikeres történet, ami alapján bizakodva fektetnének a startupokba, de mint mondtam, ez fejlődött a leggyorsabban az elmúlt években. A startupokba érkező befektetések 80 százaléka állami pénz, de a kezdetleges startupokban ez a szám még ennél is több. Hihetetlenül fontos az állami és magántőke, de nagyon fontos, hogy ezek ne versenyezzenek egymással, hanem kooperáljanak, hogy közösen tudjanak fellépni a startupok érdekében. Érdekes, hogy míg az egy állampolgárra eső startupbefektetés Izraelben 1000 dollár, addig Magyarországon még csak pár 10 dollár ez az összeg, tehát ez a szám még nagyon kevés.

A Covid mennyire írta át a startupvilágot?

A magántőkét jobban elijesztette, a magánbefektetők még óvatosabbak lettek, azaz még kisebb lett a szerepük a piacon, kevesebben mertek befektetni ebben az időszakban. A startupok szempontjából elég sok iparágat megtépázott a Covid. Kevés olyan startup van, ami ténylegesen sokkal több bevételt tudott csinálni ebben az időszakban, mint előtte. Fontos hozzátenni, hogy ha egy-egy startup jól vette ezt a változást, akkor jól tudott ebből profitálni. Sokkal inkább egyfajta stratégiai megerősödést okozott, új ügyfelek megszólítását, új termékek kidolgozását jelentette, és az látszik, hogy most a helyzet normalizálódásával 2021 már nagyon sok startupnak egy megújult növekedés éve volt, de 2022-ben tudnak majd igazán belehúzni. A másik hozadéka az volt a járványnak, hogy a startupok megtanultak gyorsan reagálni, ami alapvető tulajdonsága kell hogy legyen egy vállalkozásnak.

Könnyebb ma vállalkozni, mint 1, 5, 10 vagy 30 éve?

Sokkal, sokkal könnyebb. Öt, tíz, húsz évhez képest végtelenül könnyebb vállalkozni ma, olyan szempontból, hogy sokkal elérhetőbb a tőke, a tudás, a tapasztalat. Jóval egyszerűbb elindulni egy céggel, minden könnyebb lett. Könnyebb elindulni, de a piac szélessége miatt jobban meg is kell küzdeni egy vállalkozásban. A mai fiatalok egy része sokkal kevésbé hajlandó hosszabb távon befektetni és várakozni a profitra, többségüknél az „élj a mának” stílust érzem, azaz hogy minél előbb élvezzék a profitjuknak a gyümölcsét. Az én tapasztalatom szerint nagyon sok az ügyes és fiatal vállalkozó, amiben nagy szerepe van a Cápák között műsornak, de akár a Hungarian Startup University Programnak (HSUP) is.

Mi kell a sikerhez?

Nagyon keményen meg kell küzdeni érte. Az igazi sikert semelyik témában nem adják olcsón. Rengeteget kell érte tanulni, és ez nem feltétlen az iskolapadot jelenti, hanem a tanulságokat, olyan dolgokat, hogy mik azok, amelyek nem sikerülnek. Kell hozzá egy olyan szemlélet, amiért újra és újra bemegyünk a ringbe egy újabb pofonért, és ez a kitartás az, ami szükséges a sikerhez.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye mennyire van fent a hazai térképen?

Még viszonylag kevés startupsikert ismerek a régióból. Érdekes, hogy még néhány városnak sikerül jobban ebben részt vennie, de nem könnyű. Maga a régió viszont fejlődőben van. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből is vannak startupok, amiknek reméljük, hogy sikerül a céljukat elérni. A helyi hősöknek nagy szerepe van egy régió fejlődésében, nincs ez másként a Borsodban sem.

Mik azok a startupok? Az alapvető és legtágabb értelemben nézve startupnak tekinthető minden induló vállalkozás, amiben a kezdeti kiadásokat jellemzően a tulajdonos saját befektetett vagy kapott tőkéből fedezi. Még az első bevételei előtt van, bejáratott eljárások, ügyfelek és szállítók nélkül. 

Balogh Péter magáról

– Hétéves korom óta programozok. 
– Otthagytam az egyetemet, és egyszer sem bántam meg. 
– 19 évesen azt hittem, hogy vállalkozó lettem, utólag kiderült, hogy startupokat építettem, amik elbuktak. 
– 1999–2002 – részt vettem a vezeték nélküli hálózatok első generációinak fejlesztésében, szabványosításában. Pár ötletem a szabvány részeként százmilliók életét teszi könnyebbé, ami klassz érzés. 
– PDAmill – alapító, tulajdonos, CEO – 2000–2006 – az egyik első mobiljátékcég, több tucat nemzetközi díjjal. Ma már csak múzeumként üzemel a weboldal. 
– NNG alias NavNGo, azaz iGO My way – társalapító, tulajdonos, CTO, CSO, CEO – 2004–2015 – globális navigációs cég, 800+ alkalmazottal, ~$100m bevétellel. Nagyjából egy főtől 850-ig építettem, több mint egy évtizeden át. Aztán kiugrottam. 

(A borítóképen: Egy befektetésnél fontos szempont számára, hogy az alapítóról el tudja hinni, valóban sikeres lehet. Fotó: RTL Klub/Cápák között)