Az állattenyésztők még tartják magukat, de már a sertéshús drágulásáról beszélnek

A sertéshúsból készült élelmiszerek előállítási rendszerében egyfajta káosz kezd kialakulni. Az ágazat európai szinten válságban van, hiszen az előállítási költségek – energia, takarmány, bér stb. – alaposan megemelkedtek, és ezt a pluszt nem lehet teljes egészében áthárítani a vásárlókra. Ebből a cseppet sem rózsás helyzetből a hazai ágazati szereplők sem tudják kivonni magukat. A magyar sertéshúspiacon bizonytalan a helyzet.

Költség költség hátán

A megnövekedett termelési költségeket hosszabb távon sem a sertéstartók, sem a húsipari cégek nem tudják „lenyelni”.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke azt nyilatkozta, hogy már évekkel ezelőtt elkezdett körvonalazódni az a nemzetközi helyzet, amely a magyar húsipari szereplőket is igencsak nehéz szituációba sodorta.

A sertéstenyésztők egyszerre szembesültek a kontinensszerte érvényesült túlkínálat miatti árcsökkenéssel és a növekvő önköltséggel. Jelentősen emelkedtek a takarmányárak, emellett jelentősen nőttek az energia- és bérköltségek is.

A prognózis szerint az önköltségi szint valószínűleg a közeljövőben sem fog csökkenni: sem a takarmányárak, sem az energiahordozók, sem a munkabérek nem fognak negatív irányba elmozdulni.

Ezért jogos termelői várakozás az, hogy a piacon előbb-utóbb az élő és vágott sertés, valamint a húsok és húskészítmények árában is megmutatkozik majd a termelői költségek emelkedése.

Éder Tamás szerint belátható időn belül vélhetően uniós szinten is rendeződhetnek az árak. Az Európai Unió sertéstartói korrekcióval válaszolnak a kialakult válsághelyzetre, számos tagállamban érdemben csökkentették a tenyésztők a sertésállományukat. Az ilyen módon szűkülő kínálat pedig előbb-utóbb új egyensúlyi ár kialakulásához vezet. A Hússzövetség elnöke szerint bár a pontos adatok még nem ismertek, a külföldi példákhoz hasonlóan itthon is vannak olyan tenyésztők, akik csökkentették az állományukat.

Beleszólt a sertéspestis is

Bár a piaci logika azt diktálná, hogy – a kínálat visszafogása miatt és a növekvő termelési költségek eredményeként – hamarosan áremelkedés következik be a sertéshús piacán, a Hússzövetség elnöke szerint nem eszik olyan forrón a kását, és – rossz esetben – érhetik még meglepetések az ágazat szereplőit.

A sertéshús piacára a koronavírus-járvány mellett az afrikai sertéspestis (ASP) jelenléte is komoly befolyással van. Magyarország minden erővel igyekszik kordában tartani a sertéspestist. A hatóságok közös munkájának köszönhetően a házisertéseket egyelőre sikerült megóvni a kórtól, a vadállományban azonban megállíthatatlanul terjed a vírus. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal adatai szerint tavaly összesen 3561 vaddisznóban mutatták ki az ASP jelenlétét.

Ez azt jelenti: a közeljövőben nem lehet arra számítani, hogy a magyar húsipari szereplők ismét megvethetik a lábukat a japán vagy dél-koreai piacon. Ráadásul az egyre több uniós országban megjelenő sertéspestis az exportot beszűkíti, azaz mindenki igyekszik a kontinentális piacon túladni termékén. Ez is tovább csökkenti a felvásárlási árakat. A sertéspestis elleni intézkedések pedig növelik a költségeket.

Előre menekítenek

Az Agrárminisztérium – látva a válsághelyzetet – tavaly megteremtette annak feltételeit, hogy összesen 21,5 milliárd forint értékű, rekordösszegű állatjóléti támogatást fizessenek ki az ágazat szereplői számára. A szaktárca a kialakult helyzet kompenzálására a sertéságazatot támogató intézkedésekről döntött korábban. Tavaly eredetileg 16,8 milliárd forint állt rendelkezésre, de a válságos helyzetre tekintettel összesen 4,7 milliárd forint többletforrást tudott a kormányzat ezen a jogcímen az ágazat számára biztosítani. A decemberben aktuálisan folyósított 2,7 milliárd forint mellett egy közel 3 milliárd forintos többlettámogatást is juttattak a tenyésztőknek a válsághelyzet átvészelésére.

Idén is folytatódik a segítségnyújtás, a Vidékfejlesztési Programban meghirdetett, Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című pályázati felívás a tervek szerint februárban újranyílik, így lehetőség lesz arra, hogy az állattartók nagyobb léptékű beruházásaikat megvalósítsák. Megyénkben több közepes sertéstenyésztő telep is próbálna pályázni a fejlesztési pénzre, remélve a húspiac rendeződését.

(A borítóképen: A tenyésztőkön van a legnagyobb teher)