Fontos a béren kívüli juttatás

A béren kívüli juttatás jövőre is fontos eszköz lesz a munkáltatók kezében a munkavállalók megtartásában és megszerzésében. A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése bár sok vállalkozást érzékenyen érint, a kötelező béremelést várhatóan nem a cafeteriakeret csökkentésével valósítják meg – mondja Fata László juttatási szakértő. Állítását arra a felmérésre alapozza, amelyet a CafeteriaTrend nemrégiben végzett különböző méretű munkáltatók megkérdezésével arról, hogyan tervezik a jövő évi juttatási keretüket. A felmérés bár nem reprezentatív, képet adhat arról, mire számíthatnak jövőre a munkavállalók.

Motiváló juttatások

A kötelező legkisebb bérek jövő évi 20 százalékos emelése a költségeik átgondolására kényszeríti a vállalkozásokat. A béremelés megvalósításának egyik forrása a külön juttatások újraszabályozása is lehet – hangzott el a Bokik HR Klubjának legutóbbi rendezvényén. Megfogalmazódott ugyanakkor, hogy a bérminimum emelkedése kapcsán nemcsak a bérarányok megtartásának nehézségével, hanem a munkavállalók motiváltságának a fenntartásával és a karrierutak újragondolásával is szembe kell nézniük a cégeknek. A munkaerő-közvetítői oldalról pedig azt hangoztatták, hogy a munkavállalók számára nem csak az a vonzó, ha egy vállalkozás a minimálbér fölötti fizetést kínál, hanem mérlegelési szemponttá vált a béren felül elérhető juttatások mértéke is.

A béren kívüli juttatások között a Széchenyi Pihenőkártya továbbra is őrzi népszerűségét – Fata László

A jövő évi munkaügyi jogszabályok végleges állapota még nem ismert, a munkáltatók nagy része azonban már tervezi, milyen költségkeretet állít be 2022-ben a juttatási rendszerében. Ha az utóbbi két évet nézzük, a cafeteria összegében némi csökkenés volt tapasztalható, mert míg 2020- ban 370 ezer forint volt éves átlagban az egy főre eső juttatási keret, idénre ez 340 ezer forintra csökkent. Az átlagösszeg a CafeteriaTrend legfrissebb felmérése szerint jövőre várhatóan változatlan marad, csupán a foglalkoztatók ötödénél várható kismértékű növekedés. A pluszjuttatások értékének csökkentésén vagy a cafeteria megszüntetésén pedig a legkevesebb gondolkodik.

Változatlan mérték

A kutatásban megkérdezett 317 magyarországi, mintegy 158 ezer alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás jelentős része – több mint 65 százaléka – úgy nyilatkozott: nem változtatna a béren felül adott elemek mértékén. Ők az érintett létszám közel 76 százalékát foglalkoztatják – ismertette a CafeteriaTrend felmérését Fata László. A válaszadók több mint 16 százaléka – akinél az érintett munkavállalók mintegy 20 százaléka dolgozik – nyilatkozott úgy, hogy 2022-re növelik a juttatásokra szánt keretet. A tervezett növekedés átlaga ebben a körben 8 százalék körül alakulhat.

A megkérdezett munkaadók valamivel több mint 10 százaléka eddig sem rendelkezett béren kívüli juttatásokkal, és jövőre sem tervezi ezek bevezetését. Ők a kutatásban érintett munkavállalók alig 1 százalékát foglalkoztatják, ez a forgatókönyv pedig jellemzően a kis létszámú cégeknél merül fel. Közöttük is akadnak azonban olyanok, igaz, elenyésző számban, akik a jövő évre vezetnének be új juttatási rendszert. Ez a pozitív változás azonban az érintett munkavállalói létszám alig 0,35 százalékát érintheti – tette hozzá.

A juttatási keret várható csökkentésének tervéről a munkáltatók 2,84 százaléka számolt be, akiknél a kutatásban érintett létszám 2,14 százaléka dolgozik. A cafeteriacsökkentés mértéke átlagban valamivel meghaladja a 19 százalékot.

Vezet a SZÉP-kártya

A munkavállalók számára jó hír, hogy a megkérdezett cégek alig 1,5 százaléka tervezi megszüntetni a béren kívül adott juttatásait. Ők is jellemzően kisebb létszámmal dolgozó, átlagosan 47 főt alkalmazó munkáltatók, így ez az intézkedés a munkavállalói állomány 0,15 százalékát érintheti kedvezőtlenül.

Fata László úgy látja: a béren kívüli juttatások között a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) továbbra is őrzi népszerűségét, sőt, a könnyű kezelhetősége miatt növekedett is a felhasználók száma. Az átlag-munkavállalók jelentős része kártyára kapja a juttatását, aminek a többi juttatáshoz képest alacsonyabb az adótartalma a munkáltató számára.

A tavalyi járványhelyzetben bevezetett gazdaságvédelmi intézkedések átmenetileg – 2020 áprilisától idén év végéig – adózási szempontból még kedvezőbbé tették ezt a juttatási formát. Az éves adható rekreációs keretösszeg ebben az időszakban nőtt a költségvetési szervek munkavállalói esetében 400 ezer forintra, míg más munkáltatók dolgozói tekintetében 800 ezer forintra. Ráadásul a felhasználást segíti a kormány legfrissebb, kedden hatályba lépett rendelete is: 2022. szeptember 30-ig meghosszabbították azt a kártyatulajdonosoknak járó pluszengedményt, amely szerint az egyes alszámlákról más alszámlák költési területeire is fel lehet használni a kapott juttatást.