energiaválság

2021.11.08. 15:00

Drasztikusan nőtt a rezsi külföldön

Egész Európát keményen érinti az energiaválság.

Kiss Daniel

Forrás: Shutterstock/illusztráció

Fotó: Shutterstock

Kontinens­szerte növekednek a rezsiköltségek az energiaválság következtében, melyet igyekeznek kezelni az európai kormányzatok. A BBC kitekintő cikke szerint a válság rámutatott a megújuló energiaforrásokra való átállás nehézségeire is.

Spanyolország

November elejére 44 százalékkal növekedett a villany ára a tavalyi évhez képest Spanyolországban a Nemzeti Statisztikai Intézet (INE) adatai szerint. Itt a lakossági áram ára szorosan követi a piaci árat, a fogyasztók így rekordösszegeket kénytelenek fizetni a villanyért – mondta a BBC spanyolországi tudósítója. Egy madridi újságárus elmondása szerint 40 eurós (14 500 forint) helyett 60 eurós (21 500 forint) villanyszámlával kénytelen már számolni havonta. „Igyekszünk ezért napközben használni a berendezéseket, amikor olcsóbb, a lámpát pedig kikapcsoljuk, hogy kihasználjuk a napfényt” – mondta az újságárus még szeptemberben a BBC-nek.

Spanyolország relatív földrajzi elzártsága is szerepet játszik a válság fokozásában, ugyanis korlátolt a kapcsolat az európai energiahálózattal.

A Spanyolországban felhasznált földgáz jó része nem is Európából, hanem Észak-Afrikából származik. Az Algériától vásárolt gáz azonban Marokkón keresztül jut el a spanyolokhoz, a két afrikai állam pedig éppen ezen szerződések kapcsán van konfliktusban, ezzel a spanyol piacra közvetlen hatást gyakorolva.

Olaszország

Egy római boltos rossz kilátásokról beszélt a brit lapnak.

„A rezsim már 15 százalékkal növekedett, de azt hallottam, hogy 40 százalékkal fog megnőni a következő hónapokban. Ez meg fogja változtatni az olasz családok viselkedését: jobban be kell osztanunk a havi kiadásokat, hogy ki tudjuk fizetni a számlákat” – mondta az üzlettulajdonos. Olaszországot különösen érintik a földgáz árának változásai a BBC helyi tudósítója szerint, ugyanis az energiaszektor 40 százalékát teszi ki a földgáz, ennek fele pedig ráadásul orosz importból származik, emiatt a keletről megcsappanó behozatal kifejezetten keményen hatott az olasz energiapiacra.

Lengyelország

Az energiaválság hatását Lengyelországban is megérezték. Bár a rezsiköltségeket a lakossági fogyasztók védelme érdekében szabályozzák Lengyelországban, három áremelésre mégis sort kellett keríteni már idén: a BBC varsói tudósítója szerint már 20 százalékkal drágábbak lettek a számlák emiatt. Lengyelországban a belföldi termelés elégíti ki a földgáz felvásárlópiacának felét, ebből jut a lakossági fogyasztóknak, míg a vállalkozások számára a drágább import áll rendelkezésre. Ennek esetében viszont a fix áron, hosszú távra kötött szerződések védik a fogyasztót a jelentős árváltozásoktól.

A válságot felerősíti, hogy a szénerőművektől való eltávolodásban (Lengyelország 2040-re a jelenlegi 70 százalékról 11 százalékra csökkentené a szénalapú áramtermelés arányát – a szerk.) jelentős szereppel bírhat majd a földgáz Lengyelországban, ezenkívül politikai okok is vannak a háttérben a BBC szerint. A lengyelek igyekeznek függetlenedni az orosz gázszállítmányoktól, amerikai és norvég behozatallal szeretnék megszüntetni a Gazprom monopolhelyzetét.

Norvégia

Európa legnagyobb kőolaj- és földgázkitermelője, Norvégia az exportra koncentrál. A belföldi piacuknak nincs nagy igénye a fosszilis energiaforrásokra, erőműveik 1,4 százaléka használja csak fel ezeket, ebben a számban pedig a hulladékégetésből nyert energia is benne van.

A norvég villamos energia 5,8 százalékát szélerőművek, a maradék 92,9 százalékot pedig víz­erőművek termelik meg. A norvég Equinor energiaszolgáltató jövő évtől 2 milliárd köbméterrel több földgáz kivitelével segíti majd az európai és brit piac ellátását. Norvégiában egyébként nem magasak az energiaköltségek egy megkérdezett oslói lakos szerint. Az ő garzonlakásuk rezsiköltsége 750 norvég korona (27 500 forint) havonta, de a fővároson kívül nagyobbak a kiadások. „Olyan helyeken, ahol kevés az ember, drágább a villany. Ezért azon gondolkodom, hogy beszerezzek-e inkább napelemeket” – mondta a BBC-nek.

Uniós válságkezelés

A BBC brüsszeli tudósítója az Európai Unió klímakezelési tervének veszélyeire hívta fel a figyelmet: az EU-s vezetők elképzelése, miszerint 55 százalékkal csökkenteni kellene a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra („Fit for 55” program), szakértők szerint további hatalmas áremelkedésekhez vezethet.

„Még a lépés támogatói is halkan elismerik, hogy a zöldebb gazdaságra való átállás valamilyen módon belenyúl majd az emberek zsebébe” – emelte ki. A jelenlegi válságot viszont inkább a megnövekedett keresletre vezeti vissza az Európai Bizottság, szerintük csak kis százalékban volt hatása a már bevezetett szén-dioxid-árképzési rendszereknek.

A két héttel ezelőtt lezajlott EU-csúcstalálkozón a válságkezelés érdekében a veszélyben lévő háztartások közvetlen bértámogatása, a küszködő cégek állami segélyezése és az adóterhek csökkentése mellett foglaltak állást az európai uniós tagállamok vezetői, ez azonban nem hozott kellő áttörést az Euronews szerint.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!