2021.11.08. 15:00
Drasztikusan nőtt a rezsi külföldön
Egész Európát keményen érinti az energiaválság.
Forrás: Shutterstock/illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kontinensszerte növekednek a rezsiköltségek az energiaválság következtében, melyet igyekeznek kezelni az európai kormányzatok. A BBC kitekintő cikke szerint a válság rámutatott a megújuló energiaforrásokra való átállás nehézségeire is.
Spanyolország
November elejére 44 százalékkal növekedett a villany ára a tavalyi évhez képest Spanyolországban a Nemzeti Statisztikai Intézet (INE) adatai szerint. Itt a lakossági áram ára szorosan követi a piaci árat, a fogyasztók így rekordösszegeket kénytelenek fizetni a villanyért – mondta a BBC spanyolországi tudósítója. Egy madridi újságárus elmondása szerint 40 eurós (14 500 forint) helyett 60 eurós (21 500 forint) villanyszámlával kénytelen már számolni havonta. „Igyekszünk ezért napközben használni a berendezéseket, amikor olcsóbb, a lámpát pedig kikapcsoljuk, hogy kihasználjuk a napfényt” – mondta az újságárus még szeptemberben a BBC-nek.
Spanyolország relatív földrajzi elzártsága is szerepet játszik a válság fokozásában, ugyanis korlátolt a kapcsolat az európai energiahálózattal.
A Spanyolországban felhasznált földgáz jó része nem is Európából, hanem Észak-Afrikából származik. Az Algériától vásárolt gáz azonban Marokkón keresztül jut el a spanyolokhoz, a két afrikai állam pedig éppen ezen szerződések kapcsán van konfliktusban, ezzel a spanyol piacra közvetlen hatást gyakorolva.
Olaszország
Egy római boltos rossz kilátásokról beszélt a brit lapnak.
„A rezsim már 15 százalékkal növekedett, de azt hallottam, hogy 40 százalékkal fog megnőni a következő hónapokban. Ez meg fogja változtatni az olasz családok viselkedését: jobban be kell osztanunk a havi kiadásokat, hogy ki tudjuk fizetni a számlákat” – mondta az üzlettulajdonos. Olaszországot különösen érintik a földgáz árának változásai a BBC helyi tudósítója szerint, ugyanis az energiaszektor 40 százalékát teszi ki a földgáz, ennek fele pedig ráadásul orosz importból származik, emiatt a keletről megcsappanó behozatal kifejezetten keményen hatott az olasz energiapiacra.
Lengyelország
Az energiaválság hatását Lengyelországban is megérezték. Bár a rezsiköltségeket a lakossági fogyasztók védelme érdekében szabályozzák Lengyelországban, három áremelésre mégis sort kellett keríteni már idén: a BBC varsói tudósítója szerint már 20 százalékkal drágábbak lettek a számlák emiatt. Lengyelországban a belföldi termelés elégíti ki a földgáz felvásárlópiacának felét, ebből jut a lakossági fogyasztóknak, míg a vállalkozások számára a drágább import áll rendelkezésre. Ennek esetében viszont a fix áron, hosszú távra kötött szerződések védik a fogyasztót a jelentős árváltozásoktól.
A válságot felerősíti, hogy a szénerőművektől való eltávolodásban (Lengyelország 2040-re a jelenlegi 70 százalékról 11 százalékra csökkentené a szénalapú áramtermelés arányát – a szerk.) jelentős szereppel bírhat majd a földgáz Lengyelországban, ezenkívül politikai okok is vannak a háttérben a BBC szerint. A lengyelek igyekeznek függetlenedni az orosz gázszállítmányoktól, amerikai és norvég behozatallal szeretnék megszüntetni a Gazprom monopolhelyzetét.
Norvégia
Európa legnagyobb kőolaj- és földgázkitermelője, Norvégia az exportra koncentrál. A belföldi piacuknak nincs nagy igénye a fosszilis energiaforrásokra, erőműveik 1,4 százaléka használja csak fel ezeket, ebben a számban pedig a hulladékégetésből nyert energia is benne van.
A norvég villamos energia 5,8 százalékát szélerőművek, a maradék 92,9 százalékot pedig vízerőművek termelik meg. A norvég Equinor energiaszolgáltató jövő évtől 2 milliárd köbméterrel több földgáz kivitelével segíti majd az európai és brit piac ellátását. Norvégiában egyébként nem magasak az energiaköltségek egy megkérdezett oslói lakos szerint. Az ő garzonlakásuk rezsiköltsége 750 norvég korona (27 500 forint) havonta, de a fővároson kívül nagyobbak a kiadások. „Olyan helyeken, ahol kevés az ember, drágább a villany. Ezért azon gondolkodom, hogy beszerezzek-e inkább napelemeket” – mondta a BBC-nek.
Uniós válságkezelés
A BBC brüsszeli tudósítója az Európai Unió klímakezelési tervének veszélyeire hívta fel a figyelmet: az EU-s vezetők elképzelése, miszerint 55 százalékkal csökkenteni kellene a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra („Fit for 55” program), szakértők szerint további hatalmas áremelkedésekhez vezethet.
„Még a lépés támogatói is halkan elismerik, hogy a zöldebb gazdaságra való átállás valamilyen módon belenyúl majd az emberek zsebébe” – emelte ki. A jelenlegi válságot viszont inkább a megnövekedett keresletre vezeti vissza az Európai Bizottság, szerintük csak kis százalékban volt hatása a már bevezetett szén-dioxid-árképzési rendszereknek.
A két héttel ezelőtt lezajlott EU-csúcstalálkozón a válságkezelés érdekében a veszélyben lévő háztartások közvetlen bértámogatása, a küszködő cégek állami segélyezése és az adóterhek csökkentése mellett foglaltak állást az európai uniós tagállamok vezetői, ez azonban nem hozott kellő áttörést az Euronews szerint.