Bérek

2021.10.02. 07:00

Nyolc százalékkal nőtt az átlagkereset

A biztosítási ágazatban lehet a legtöbbet keresni, a szállásadás és vendéglátásban pedig a legkevesebbet.

Hegyi Erika

Fotós: Shutterstock

Fotós: Shutterstock

Ez év júliusában 7,9 százalékkal volt magasabb a bruttó és a nettó átlagkereset, mint egy évvel korábban, derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 433 ezer 700 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 288 ezer 400 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 297 ezer 100 forint. A számokból az is kiolvasható, hogy a 4,6 százalékos júliusi inflációval számolva, a reálkeresetek 3,2 százalékkal emelkedtek. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,2, az állami szektorban ezt jelentősen meghaladva, 11,8 százalékkal nőttek. Ezt főleg az előre ütemezett béremelések, az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése okozta a KSH magyarázata szerint.

Gazdasági növekedés

Az adatok mögött rejlő gazdasági jelenségekről kérdeztük Dabasi Halász Zsuzsannát, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának docensét.

Kifejtette, a közel 8 százalékos átlagkereset-emelkedés két dolognak köszönhető. Az egyik, hogy a koronavírus-járvány harmadik hulláma után, tavalyhoz képest nagyobb gazdasági növekedés tapasztalható hazánkban. Ez a vállalatok számára lehetővé teszi, hogy magasabb béreket adjanak a munkavállalóiknak. Másrészt azt is megfigyelhetjük, hogy lassan magához tér az egész európai gazdaság, ennek következtében ismét érezhető a munkaerőpiacon a nyugati elszívóhatás. Mivel a magyar cégek versenyhelyzetben vannak, a bérek lassú emelkedése tapasztalható. Bár a magyar bérek jóval alacsonyabbak, mint a nyugatiak, tette hozzá a szakértő.

– Azt is tudjuk, hogy inflációval is számolnunk kell Magyarországon. A bér és az infláció egymást erősítő kölcsönhatásban állnak. A bérek inflációkövetése is lassú emelkedést jelent a bruttó átlagkeresetekben – magyarázta Dabasi Halász Zsuzsanna.

Különbségek

Felvetettük, a korábbi hónapok adatait vizsgálva kiderül, hogy áprilisig nőttek az átlagkeresetek, májusban azonban csökkenés történt.

A szakember ezzel kapcsolatban jelezte: nem valószínű, hogy az átlagkereset közvetlenül a járványhelyzet miatt csökkent az ötödik hónaptól. Természetes jelenség, hogy valamiféle ingadozás történik a bérek terén. Az év elejére az emelkedés jellemző, mert a munkavállalók a béralku alkalmával igyekeznek kiharcolni a fizetésemelést, ami az első negyedévben realizálódik. Ez pedig átlagbér-emelkedéshez vezet. Ezután tapasztalhatunk egy kis megtorpanást, ami évről évre visszatérő jelenség, fogalmazott az egyetemi docens.

Hozzátette: az azonban évtizedes probléma Magyarországon, hogy a közszférában jóval alacsonyabb bérért dolgoznak az emberek, mint azonos iskolai végzettséggel a versenyszférában. 2008 óta alig változott a közalkalmazotti bértábla, és összecsúsztak a különböző kategóriák. Így azokban az intézményekben, melyek közalkalmazottakat foglalkoztatnak, jelentős munkaerőhiány van. Főleg minőségi munkaerőhiány, hiszen működik a versenyszféra elszívóhatása.

Bérek és árak

Kérdeztük azt is, jobb általános életszínvonalat jelent-e az átlagbérek növekedése.

A szakember kifejtette: nem szabad elfelejteni, hogy nominál (névleges) átlagjövedelem-növekedésről beszélünk, de ehhez mindig figyelembe kell venni az árak növekedését is. A kettő együttes vizsgálatával lehet megmondani, hogy életszínvonalbeli emelkedésről is beszélhetünk-e. Ezenkívül az átlagjövedelem olyan kategória, ami igen jelentős különbségeket fed el. A különbségek növekedése majdhogynem erősebb tendencia, és fontosabb megfigyelni, elemezni, mint csupán az átlagjövedelem változását.

A számokat vizsgálva az is kiderül, hogy Északkelet-Magyarországon jóval alacsonyabbak az átlagkeresetek, mint a fővárosban vagy Nyugat-Dunántúlon. 2020-ban Budapesten az átlag nettó jövedelem 334 ezer 238 forint volt, Győr-Moson-Sopron megyében 278 ezer 889 forint, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében azonban mindössze 207 ezer 644 forint.

– A különbségeket a munkaerőpiaci helyzet okozza – hangsúlyozta az egyetemi docens. – Kelet-Magyarország megyéinek alacsonyabb a GDP-termelő képessége, mint a magasabb jövedelmet biztosító területeken. Keleten még mindig jelen van a munkanélküliség, és alacsony az emberek képzettségi szintje. Ez is fontos tényező, mert az átlagos képzettségi szintek között igen nagy különbségek tapasztalhatók. A mi régiónkban például sok alacsony képzettségű ember él a nagyobb városoktól távoli helyeken. Magyarországon pedig a béreket jelentősen meghatározza a fővárostól való távolság, a képzettségi szint, valamint a külföldi tőke jelenléte. Ezenkívül más, etnikai tényezők is befolyásoló szempontok lehetnek – sorolta Dabasi Halász Zsuzsanna.

Kereseti legek

A KSH adataiból azt is megtudhatjuk, hogy a bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenységi ágban volt a legmagasabb (756 ezer forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén pedig a legalacsonyabb (258 ezer forint). A férfiak és nők keresete közötti különbség tovább nőtt, immár 20 százalékra. A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak esetében 467 ezer  700 forint, a nőknél 392 ezer  200 forint volt, ez a férfiaknál 8,8, a nőknél 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában