Magasabb fizetés, kevesebb járulék

A pandémia utáni gazdasági újraindítás és az üzleti tevékenység legnagyobb akadályának a munkaerőhiányt nevezték meg a vállalkozások a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (Bokik) áprilisban készült felmérése szerint.

A munkaerő-problémát a diákok nyári foglalkoztatása egyes ágazatokban, leginkább a szolgáltatás és a vendéglátás területén átmenetileg csökkentette, legalábbis erre lehet következtetni – friss megyei adatok híján – a KSH országos számaiból, amely szerint 2021 júliusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma elérte a 4 millió 704 ezer főt, ami 62 ezer fővel magasabb az előző év azonos időszakánál. Elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma emelkedett jelentősebben, 75 ezer fővel, aminek köszönhetően a legjobb munkavállalási korú, a 25–54 éves korcsoportba tartozó népesség körében a foglalkoztatási ráta 87,3 százalékra, míg az idősebb, 55–64 éves korosztályban 62,9 százalékra emelkedett.

Kettős jövedelem

A foglalkoztatási csúcs ellenére a jól felkészült, tapasztalt munkaerőből továbbra is jelentős hiány tapasztalható, amire a megoldást részben a nyugdíjasok foglalkoztatása jelenthetné. Leginkább azért, mert foglalkoztatásukat a versenyszférában semmi sem tiltja vagy korlátozza. Annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit csak akarnak, ráadásul a keresetük minden jogviszonyban járulékmentes, vagyis nem kell fizetniük a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási hozzájárulást, miközben a foglalkoztató is mentesül a nyugdíjas keresete után a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás alól – világított rá Farkas András nyugdíjszakértő.

Ez pedig mindkét fél számára nyertes pozíció, mivel így változatlan bruttó keresetet feltételezve a nyugdíjas munkavállaló nettó keresete magasabb, míg a foglalkoztató bérköltsége kevesebb lehet. A koronavírus miatti veszélyhelyzet fokozatos feloldása idején ez speciális bérmegállapodásra is lehetőséget adhat a nyugdíjas munkavállaló és a foglalkoztató között, ami a nyugdíjas munkavállalók felvételére vagy megtartására ösztönözheti a munkáltatókat – tette hozzá. Vonatkozik ez a Nők 40 kedvezményes nyugdíjában részesülőkre, akik saját jogú teljes öregségi nyugdíjuk mellett tavaly július 1-jétől kereseti korlátozás nélkül dolgozhatnak járulékmentes bérért. De a nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozókra is érvényes a szabályozás. Ráadásul, ha kisadózó az illető, nyugdíjasként nem minősül főállású katásnak, vagyis 25 ezer forint tételes adóval letudhatja a közterheket.

Hátrányban a közszféra

Ez a kedvező, a nyugdíjas munkavállaló számára adott esetben kétszeres bevételt hozó lehetőség azonban csak a versenyszférára érvényes – hívta fel a figyelmet Farkas András. A közszférában ugyanis 2013. július 1-jétől lépett hatályba az a kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. A tiltólistára ráadásul fölkerültek a közegészségügyben dolgozók is. Az orvosok, ápolók igényelhetik ugyan a nyugdíjuk helyett a speciális nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést, ami – ahogy a szakértő mondta – egyféle „árnyéknyugdíjrendszer”, viszont a nem egészségügyi végzettségűek, például a kórházi takarítók, informatikusok, karbantartók nem tehetik ezt meg, így őket az új jogviszony e tekintetben hátrányosan érinti.

Ráadásul az érintett közszolga a nyugdíja szünetelésének időtartama alatt nyugdíjasnak minősül, emiatt a szünetelés alatt végzett ­keresőtevékenységével szolgálati időt már nem szerezhet. Illetménye az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis nem kérheti a nyugdíja újraszámítását – összegezte Farkas András.

Borsodban alig

A pandémia előtt Magyarországon a nyugdíjasok mintegy 10 százaléka, nagyjából 250 ezer ember dolgozott. Hogy közülük hányan éltek Borsod-Abaúj-Zemplénben, arról adatokkal a nyugdíjasok érdekvédelmi szövetségének megyei szervezete nem rendelkezik. Teszárovics Miklós, a szövetség megyei alelnöke elmondta, jelentősebb érdeklődést nem tapasztaltak részükről a munkalehetőségek iránt. Azt viszont elmondta, hogy a megye nagyobb városaiban élők nyugellátása 5-7 ezer forinttal marad el az országos átlagtól, ezzel szemben a más településein élők közel felének a nyugdíja nem éri el a 100 ezer forintot. A kistérségek 17 százalékában pedig 50 ezer forint alatti nyugdíjakról tudnak.

A vállalkozások részéről az időskorúak jelentősebb számú foglalkoztatására egyelőre nem mutatkozott számottevő igény, viszont a szűk munkaerőpiaci kínálat miatt előtérbe kerülhet a foglalkoztatásuk – vélte Bihall Tamás, a Bokik elnöke. A jól felkészült, speciális tudással rendelkező munkavállalókra minden korosztályból szükség van, akár részmunkaidőben is. A nyugdíjas munkavállalók sok évtizedes munkatapasztalatát akár a szakképzésben is hasznosítani lehet, igaz, ehhez a közszférára vonatkozó szabályozáson is változtatni kellene.