Az országos átlag alatt van a megyénk

Egy év alatt 22,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés Magyarországon – tette közzé a júliusig tartó időszakra szóló gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedés Borsod-Abaúj-Zemplénben is érzékelhető, bár mértéke jóval alatta marad az országos átlagnak, az első negyedévben 3,5 százalékos volt.

Minden tekintetben nőtt

A hazai építőipar termelésének emelkedésében valamennyi ágazat teljesítménye megfigyelhető. Az elmúlt egy évben az épületek építése 21,1, az egyéb építményeké 25,4 százalékkal volt magasabb a 2020. júliusi bázisnál – adta hírül a KSH. A növekedés a három fő építőipari ágazat mindegyikében megfigyelhető volt: az épületek építésének értéke 27 százalékkal nőtt, szinte ugyanilyen mértékben emelkedett a speciális szaképítéseké, míg az egyéb építményeké 11 százalékkal lett magasabb.

A megkötött új szerződések értéke egy év alatt több mint 47 százalékkal bővült, ezen belül az egyéb épületek építésére, köztük a lakásfelújításokra kötött szerződéseké emelkedett kiugróan, mintegy 56,6 százalékkal volt magasabb a 2020. júliusi értéknél.

A vállalkozások szerződésállományának nagysága közel ötödével haladta meg az egy évvel ezelőttit, leginkább az épületek építésére vonatkozó szerződések értéke növekedett.

Az átlag 59 százalékát

Az országosan érzékelhető, jelentős mértékű bővülést nem egyértelműen igazolták vissza Borsod-Abaúj-Zemplén megye építőipari vállalkozásai – tájékoztatott Szalay Antalné, a Bokik építőipari osztályának elnöke. A teljesítmény növekedéséről számoltak be a vállalkozások, de az összességében 22,3 milliárd forintot kitevő termelési érték csupán 3,5 százalékos emelkedést jelent egy év alatt, és a koronavírus előtti, a 2019-es évhez képest is csak 6,6 százalékos növekmény. Az egy lakosra jutó 35 ezer forintnyi termelési érték így a hazai, mintegy 60 ezer forintos átlag 59 százalékát érte el – hivatkozott a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adatokra.

Az első negyedévben az országos tendenciához hasonlóan a megyei építőipari szervezetek megrendelései is növekedtek. A vállalkozások a statisztika szerint 31,3 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, nagyságában 92 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Mostanra ez a tendencia megállt – derült ki az elnök szavaiból. Mint mondta: a második negyedévre és az év hátralévő időszakára a megkérdezett vállalkozók a tavalyihoz közel azonos árbevételt várnak. Jövedelmezőségük viszont várhatóan csökkenni fog – jelezte. Leginkább a drasztikusan emelkedő építőanyagárak tépázták meg a vállalkozásokat, amelyek a jelentős növekedést a lekötött szerződések esetében nem tudták érvényesíteni a megrendelővel szemben. Az árkülönbözet finanszírozását így a kivitelezőknek kell megoldaniuk – emlékeztetett. Az anyagárakban tapasztalható bizonytalanság érződik a cégek szerződési hajlandóságán is. Szalay Antalné elmondta: az elmúlt időszakban alig egy-két cég fogadott be a tavalyinál jóval több megrendelést, a legtöbb vállalkozás stagnálásról számolt be. Kivárnak, mert nem tudják, milyen mozgások várhatóak az alapanyagpiacon.

Szárnyal a lakásépítés

A lakásépítés, a családi házak építése és a felújítások viszont az építőanyag áremelkedése ellenére is szárnyalnak. Az állami támogatások meghozták a beruházói kedvet, ami az elnök várakozásai szerint a következő évben is meghatározó lesz az építőipar teljesítményének alakulásában.

A kiemelt beruházások a jövő év elejéig még elegendő munkát adnak a vállalkozásoknak, de már most megindult köztük a verseny az új pályázatokért. Míg tavaly vagy tavalyelőtt annyi volt a munka a piacon, hogy egy-egy közbeszerzésre 2-3-nál több jelentkező nem akadt, most a pályázatokra 6-8 vagy még ennél is több jelentkező van. A megye nem feltétlenül ad elegendő munkát az építőiparnak, ezért akik mozgékonyabbak, máshol is szerencsét próbálnak. Általában Budapesten, mivel a fővárosban és környékén jelentősebb számban találni kiemelt beruházást, ezzel együtt hosszabb távra szóló munkát.

Szalay Antalné nem számít arra, hogy ebben az évben lehet még olyan körülmény, amely akadályozná az ágazat teljesítményének szinten tartását vagy emelkedését. A kormányzat intézkedéseinek hatására lecsendesedett, kiszámíthatóbbá vált az építőanyag-piac is. Az árak visszarendeződésére azonban senki nem számít, csupán 5-10 százalékos csökkenést tartanak elképzelhetőnek. Nem csökkennek ezért a vállalási árak sem, amire jövő évtől hatással lesz a bérek növekedése is. A minimálbér emelését az építőiparban is támogatják, mert az hozzájárulhat a munkaerő megtartása mellett a feketefoglalkoztatásban élen járó ágazat további fehérítéséhez. A 200 ezer forintos bérminimum és az ezzel arányosan emelkedő szakmunkás-bérminimum kigazdálkodása Szalay Antalné szerint nem fog jelentősebb problémát okozni a vállalkozásoknak, amennyiben kellő mértékű megrendelésállományt tudnak begyűjteni a jövőben.