Tartja az értékét a föld

A termőföld értéke az elmúlt évtizedre visszatekintve stabil növekedést mutat.

Egy hektár 2010-ben vásárolt termőföld 2020-ra összességében átlagosan két és háromnegyedszeresére növelte az árát, az emelkedés pedig továbbra is töretlen – derül ki az adóhatóság ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.

Az adóhatóság adatai alapján összeállított elemzésből kiderült: tavaly 10 százalékkal kevesebb tranzakció keretében 8 százalékkal kisebb termőföldterület cserélt gazdát, mint 2019-ben, viszont a birtokok átlagára 5 százalékkal emelkedett. A koronavírus-járvány hatása a földpiacra egyelőre nem egyértelmű, viszont az esetleges negatív folyamatokat ellensúlyozhatja az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó, idén bevezetett szabályozás. Ugyancsak meghatározó lehet a földpiaci folyamatokra a 2023 januárjától érvénybe lépő uniós közös agrárpolitikai támogatási rendszer, amelynek intézkedései várhatóan jövedelmezőbbé teszik a mezőgazdasági tevékenységet.

A magyarországi termőföld-adásvételről összeállított értéktérkép szerint az átlagár a 2019-es évi 1 millió 593 ezer forintról 2020-ra 1 millió 673 ezer forintra nőtt hektáronként.

„A legdrágább megye Hajdú-Bihar lett 2 millió 33 ezer forintos hektárárral. Ezenkívül Fejér, Békés és Tolna megye lépte át a kétmilliós szintet. 2020-ban már a lista végén álló Nógrád megye átlagára is egymillió forint felett volt. A legnagyobb mértékben, 18 százalékkal Fejér megyében nőtt a termőföldek átlagára, míg csökkenést Békés, Somogy és Zala megyében mutatnak a számok” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

Kistérségenként más

Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, leginkább a kert-gyümölcsösért kellett többet fizetni a vásárlóknak, közel 13 százalékkal. A szőlőterületek 7 százalékos áremelkedését az erdő-fásított, szántó- és gyepterületek egységesen 4-5 százalékos drágulása követte.

Jelentős eltérések tapasztalhatóak azonban az egyes kistérségekben. Az OTP termőföld-kalkulátorának tanúsága szerint Borsod-Abaúj-Zemplén szántóföldi művelésre leginkább alkalmas területein – a Tiszaújvárosi, Mezőkövesdi, Mezőcsáti járásban – 1 millió 200 ezer forint körül alakultak az árak az elmúlt évben (az Ózdi járásban volt a legolcsóbb, 723 ezer forint), a Miskolci járásban viszont az országos átlagot meghaladó árat, hektáronként 1 millió 742 ezer forintot mutatott a kalkulátor.

A kert-gyümölcsös besorolású területek árában a kiválasztottak közül a Tiszaújvárosi (4 millió 518 ezer forint), a Kazincbarcikai (3 millió 834 ezer forint) és a Miskolci (3 millió 817 ezer forint) járás vezetett.

Csökkenő forgalom

Az OTP elemzése szerint a hazai termőföldpiac tavaly látványosan tovább szűkült. A megelőző évi 41 ezerről – azzal időarányosan – 2020-ban 37 ezerre, közel 10 százalékkal csökkent az adásvételek száma.

A visszaesés leginkább a szántó művelési ágban volt érzékelhető (10 százalék), ettől valamelyest elmarad az erdőterületek forgalmi kínálatának csökkenése (9 százalék), míg az eladó kert-gyümölcsös és szőlőterületekből 3 százalékkal volt kevesebb. Egyedül a gyepterületek piaca bővült, 11 százalékkal.

„A jelenleg a gazdaság minden szegmensét érintő koronavírus-járvány hatása a termőföldpiacon egyelőre nem egyértelmű. Míg ugyanis a vevők általános elbizonytalanodása és a szállodák, vendéglátóhelyek felvevőpiacának szűkülése kisebb keresletet feltételez, a mezőgazdaság várható általános erősödése élénkítheti a forgalmat.

Az adásvételek számát és a termőföldek árszintjét is növelheti a 2021-es év elején életbe lépett, a fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás is” – mutatott rá Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.

Uniós hatások

A mezőgazdaság hagyományosan hosszú távú gondolkodást feltételez, így nehéz az aktuálisan megmutatkozó hatásokat mérlegelni. Arra viszont számítani lehet, hogy a termőföldpiacra meghatározó hatást gyakorolhat majd a 2023 januárjától új szabályok szerint induló uniós támogatási ciklus. Ennek az agrárgazdálkodás üzleti bizonytalanságainak enyhítését szolgáló intézkedései között ugyanis olyan tervek szerepelnek, mint a jövedelemtámogatás, a piaci helyzet stabilizálását elősegítő programok, valamint a vidékfejlesztéshez kapcsolódó támogatások – olvasható az Európai Bizottság honlapján. Cserében az agrárium szereplőinek nemcsak a költséghatékonyságról kell gondoskodniuk, hanem arról is, hogy fenntartható és környezetbarát módon termeljenek, és megóvják a talajt és a biológiai sokféleséget.