Jogkövetésre kötelezve

A fogyasztóvédelmi törvény januártól életbe lépett módosítása erőteljesebben védi a vásárlók jogait. A szigorúbb szabályokat a kereskedőknek is tanulniuk kell.

Nem kell a csomagolás

A termék árához igazodó, akár két-háromszor hosszabb időre szóló jótállással, egyértelmű javítási és cserehatáridőkkel, valamint az elektronikus jótállási jegy bevezetésével erősítették a vásárlók jogait a január 1-jétől életbe lépett új fogyasztóvédelmi szabályok. Azóta a 100 ezer forintnál drágább árucikkekre két, a 250 ezer forint fölöttiekre pedig három évig érvényesíthető a jótállási igény. A rendelkezések egyértelművé tették, hogy a szavatosság és a jótállás érvényesítése nem köthető az eredeti csomagolás meglétéhez. Számlához, elektronikus vagy papíralapon átvett jótállási jegyhez azonban igen.

A forgalmazói oldal kötelezettségeit, az új előírások betartását január óta ellenőrzi a fogyasztóvédelmi hatóság az üzletekben és webáruházakban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által elrendelt országos vizsgálat első féléves tapasztalatai szerint a boltok több mint fele nem alkalmazza megfelelően a vásárlók jogait erősítő rendelkezéseket. A legtöbb problémát a jótállási jegyeknél tárták fel, azokat gyakran át sem adják a fogyasztónak. Ha mégis, nem adnak tájékoztatást az új javítási határidőkről, a jótállás időtartamáról, illetve a már nem érvényes régi előírások szerinti információkat közölnek.

Az elmúlt fél évben végzett próbavásárlások során ellen­őrzött 350 jótállási jegy 61 százaléka kapcsán merült fel kifogás, mintegy 50 eljárásban eddig összesen 6,6 millió forint bírságot szabtak ki – közölte az innovációs tárca. Az ellenőrzéseken túl egyeztetéssel, párbeszéddel igyekeznek segíteni a kereskedők jogkövető magatartását.

Az országos átlagnál jobb helyzetet tapasztaltak a fogyasztóvédők Borsod-Abaúj-Zemplénben, ahol 25 esetben hivatalból folytattak ellenőrzést, további 25 esetben pedig vásárlói bejelentés alapján indult eljárás az elmúlt fél évben – tudtuk meg a megyei kormányhivataltól.

A jótállásköteles termékek forgalmazási körülményeit 23 alkalommal ellenőrizték, 7 alkalommal nem adtak ­jótállási jegyet a próbavásárlást végző ellenőröknek. Két kereskedelmi egység visszaeső volt: az ismételt ellenőrzés során is mulasztottak.

A tapasztalat szerint gyakori hiba, hogy a kereskedők hiányos, illetve megtévesztő információt rögzítő jótállási jegyet adnak át.

(A borítóképen: A jótállási jegy fontos dokumentum)