Építőanyag-drágulás

2021.07.15. 17:30

Akár kártérítést is kaphatnak az építtetők

Építőanyag-drágulás: akár kártérítést is követelhetnének egy esetleges kartell áldozatai.

Forrás: Shutterstock/illusztráció

Fotó: Shutterstock

Az év első felében elszabadultak az új lakóingatlanok árai, részben az építőanyagok drágulása miatt. Amennyiben a versenyhivatal esetleges árkartell-megállapítást tesz a versenyt torzító összefogásról, az építtetők vagy lakásvásárlók elviekben akár kártérítést is követelhetnének – vetítette előre az ingatlanjogi szakértő.

Amit a megrendelő nem lát

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) májusban jelezte először, hogy az év első öt hónapjában előre nem látott áremelkedések voltak tapasztalhatók az építési piacon, aminek következtében sok esetben nem lehet a korábbi vállalási árakon a kivitelezést megvalósítani. Az alapanyagok és építési termékek áremelkedései a munkaerőköltség növekedésével együtt különösen nehéz helyzetbe hozták azokat a kivitelezőket, akik a korábbi évben szerződtek, és csak a szokásos árváltozást tervezték be vállalási áraikba. Az építési költségek növekedésének érzékeltetésére 400 építési vállalkozás megkérdezésével országos felmérést készítettek, amelyben mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások egyaránt szerepeltek.

Az év első öt hónapjában tapasztaltak összesítését követően leírták: a személyi jellegű kiadások, a szak- és segédmunkások bére – amivel egyébként számolt az ágazat – idén 11-13 százalékkal nőttek. A várakozásoknál jelentősebb mértékben drágultak viszont az építkezések során jellemzően használt építőanyagok.

 

A legszembetűnőbb a faanyagok árának 72 százalékos emelkedése, amit a hőszigetelő anyagok 47, az elektromos kábelek és vezetékek 42, a gépészeti szerelvények 24, valamint a gipszkarton 23 százalékos árnövekedése követett.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy Budapesten és térségében inkább a személyi jellegű kiadások és az igénybe vett szolgáltatások ára emelkedett jelentősebben, míg a beépítésre kerülő építőanyagok nagyobb árnövekedése inkább a vidéki térségekben volt érzékelhető.

A szakmai szövetség szerint a lakáspiacon elsődlegesen a lakossági megrendelők gondolják azt, hogy a négyzetméterárak emelkedéséért a kivitelező a felelős. A piaci árváltozások azonban ettől sokkal összetettebbek – hívták fel rá a figyelmet, utalva arra, hogy a visegrádi országokban Magyarországhoz hasonló árviszonyok alakultak ki. Intő jel viszont számukra, hogy Németországban és Ausztriában alacsonyabb áremelkedések tapasztalhatók.

Dinamikus árváltozás

„A koronavírus-járvány előtt az új lakások árának emelkedésében a kereslet, a munkaerő drágulása volt a főszerepben, az építőanyagok árának emelkedése kevésbé. Most viszont utóbbiak extrém drágulása miatt két teljesen különböző fél évet tudhat maga mögött az új lakóingatlanok piaca az átlagárak változása alapján” – összegezte Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Mint mondta: a fővárosban a múlt év második felében kevesebb mint 10 ezer forinttal nőtt az eladásra kínált új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára, januártól július elejéig viszont több mint 60 ezer forinttal. Ez pedig egy 100 négyzetméteres lakás vagy ház esetében hat hónap alatt 6 millió forintos áremelkedésnek felel meg.

Az ingatlan.com adatbázisának adataiból kiderült, hogy a múlt év második felében az új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára a megyeszékhelyeken 2,4 százalékkal 536 ezer forintra mérséklődött, miközben az idei első fél évben több mint 12 százalékkal 600 ezer forint fölé emelkedett. Amennyiben az építőanyag-drágulás tartós marad, az új lakások és házak árai emelkedésének hatása begyűrűzhet a használt lakások piacára is – jósolta a szakember.

A versenyhivatalhoz és a fogyasztóvédelemhez jelentős mennyiségű panasz érkezett be az elmúlt hetekben az építőipari alapanyagok kereskedelme kapcsán. A szinte követhetetlen ütemű áremelkedés kiszolgáltatottá teszi a fogyasztókat, és a családoknak szánt otthonteremtési, lakásfelújítási támogatások egyre nagyobb hányada köt ki a forgalmazóknál – értékelte a helyzetet honlapján az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Az ügy tisztázására a versenyhivatal önálló vizsgálói csoportot hozott létre, az ITM pedig elrendelte, hogy a megyei kormányhivatalok végezzenek helyszíni ellenőrzéseket az építőanyagokat forgalmazó kiskereskedőknél.

Kártérítés-elmélet

„Érdekes helyzetet teremthet az ingatlanpiacon, ha esetleg bebizonyosodik, hogy az építőanyag-kereskedők kartelleztek a magasabb árak fenntartása érdekében. Szigorúan elméleti síkon ebben az esetben lehet rá esély, hogy az érintettek kártérítést követeljenek” – vélekedett az ingatlan.com jogi szakértője, Tolnay Mihály. Egyedi mérlegelés kérdése, hogy ki jogosult kártérítést igényelni. Azok például, akik generálkivitelezőtől vettek ingatlant, nehezebb helyzetben lehetnek azokhoz képest, mint akik saját maguk vásárolták meg a szükséges építőanyagot. Az egyösszegű generálkivitelezői számlákkal sokkal nehezebb igazolni, hogy a kartell miatt feltételezhetően magasabb anyagár miként okozott vételár-növekedést, szemben azzal az építtetővel, akinek az építkezés költségeiről minden egyes számla a rendelkezésére áll.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!