Gyerekmunka

2021.06.23. 19:00

Csak 16 évesen vállalhatnak munkát

Már több mint száz éve él az alsó korhatár Európában a fiatalok munkavállalása kapcsán.

Dózsa Gergely

Budapest 2020.07.28 Diákmunka foto: Kallus György/Világgazdaság

Fotó: MW

Az iparosodás korára lehet visszavezetni az első időpontot, amikor már megpróbáltak fellépni a gyermekmunka ellen. Habár akkor még a nyolc óra munkáért és a szabadnapokért harcoltak elsősorban, de a gyerekek kihasználása is hamar napirendre került. A legtöbb európai országban ekkortájt a 14 és 16 éves kor volt, amelyet meghatároztak alsó korhatárnak kiskorúak munkavállalásához. Sokak szerint ez talán még túl alacsony, de van valami oka annak, hogy ez még mai napig is fennáll kisebb változásokkal.

Van, ahol 13 év

A legalacsonyabb korhatárt 13 évnél húzza meg több európai ország, ez olyan államoknál jelenik meg például, mint Németország, Dánia, Norvégia és Finnország. Az összes 13 évet alsó limitként meghatározó országot összeköti a kitétel: az ilyen fiatalon dolgozóknak csakis a könnyű, nem fizikai munkát engedélyezik, szükségesnek tartják a szülői konszenzust, és nem dolgozhatnak iskolaidőben, vagy a tanulmányaik szakmai gyakorlatának kell hogy része legyen a munkavégzés.

A fizikai munkának a tiltása azért szükséges, mivel a gyerekek még növésben vannak, amikor 13-14 évesek. Így nem is tudnak hatékonyan komolyabb fizikai munkát végezni. Emellett egy esetleges baleset vagy akár csak a munka mivoltából származó erőlködés is rossz hatással lehet a testük fejlődésére.

A másik fontos része a szülői beleegyezés. Ilyen fiatal korban ugyanis nem tud teljesen önálló döntést hozni egy olyan személy, aki minden módon szüleitől függ. Enélkül pedig könnyen be lehet csapni vagy kényszeríteni egy olyan szerződésbe, ami kihasználásba torkollna rövid idő alatt.

Azonban a legfontosabb oka a korhatárnak, hogy a gyerekek megfelelő iskolázottsághoz juthassanak, mielőtt dolgozni kezdenének. Ez persze egyénenként és életcélonként változhat. A szakképzetlen munkához csak az alapokra van szükség, amit az általános iskola nyújt, vagyis az írni-olvasni tudásra. A 13-14 év így már valamivel érthetőbb. Viszont a 16 éves korhatár nem ehhez köthető, itt már inkább a testi fejlettséghez van köze. Habár ebben a korban a növés nem ér még véget, de a kamaszodás legtöbb téren ekkor zárul le, és az utolsó növésbeli ugrás is erre az életkorra tehető.

Aki pedig ezeken a nagy változásokon túlesett, annak már a magyar jogszabály alapján iskolakötelezettsége sincs. A lehetőséggel pedig sokan élnek is, akiknek családi problémák miatt be kell segíteniük az otthoni költségvetésbe. Emiatt vannak, akik érettségi és szakképzés nélkül kezdenek dolgozni, és utólag pótolják tanulmányaikat. Persze 18 év alatt erősebb védelem van jelen a törvényekben a munkavállalók felé, például kötelező maximum 40 órás munkahéttel vagy éppen 8 óránként 30 perces szünettel. Az általános konszenzus az, hogy ilyen idősen már van olyan érett a gyerek mind fizikailag, mind fejben, hogy önállóan dolgozzon, döntéseket hozzon, amelyek a saját életére hatással vannak.

(A borítóképen: Magyarországon is 16 év a diákmunka alsó korhatára)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában