Tíznél több nagybefektető érkezhet a megyébe

Ha a Miskolci Egyetem úgy tud megújulni, hogy még nagyobb hozzáadott értéket tud képviselni a modern gazdasági tevékenységekhez, a kutatás-fejlesztéshez és a kreatív régióközponttal összefogva tudásalapú gazdaságot hoz a térségbe, akkor a megye még sikeresebb lehet – mondta az Északnak Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: Európa legalacsonyabb adói és legstabilabb politikai rendszere hazánkban van, fekvésünk központi, a magyar munkaerő pedig szorgalmas, ezért hazánknak minden esélye megvan, hogy az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozzon.

– Hétfőn Szikszón és Szerencsen járt, pénteken pedig Miskolcra látogat: versenyképesség-növelő támogatásról (VNT) adott és ad át okiratot, és nem mellesleg pénzt. Mekkora az igény a támogatásra?

– Amikor világossá vált, hogy a világjárvány nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is, akkor a kormány célként fogalmazta meg, hogy az emberek egészségének megőrzése mellett a munkahelymegőrzés a legfontosabb. Ezért számos gazdaságvédelmi lépést tettünk. Ennek egyik eleme a versenyképesség-növelő támogatás, mely arra alapszik, hogy amennyiben egy vállalat elkötelezi magát egy beruházás mellett, amely nyomán megvédi a munkahelyeket, akkor a beruházás felét kifizeti a kormány. Ez egy más iskola, mint a baloldali-liberális gazdaságpolitika, amely a munkanélküli segélyek mellett teszi, tenné le a voksát. Első körben 806 vállalat jelentkezett, amelyek összesen 151 milliárd forintnyi támogatást kaptak, ami 377 milliárdos beruházást eredményez, ezáltal pedig 143 ezer munkahelyet sikerül a vállalkozásokkal karöltve megvédeni. Az eredetileg jóváhagyott összegből maradt 18 milliárd forint, ezért a múlt hét kedden újra megnyitottuk a pályázatot, és 15 perc alatt kimerült a keret: 98 cég adott be pályázati kérelmet 48 milliárd forintnyi beruházást vállalva.

– Hogy mérik az odaítélt pénzek hatékonyságát, mi a garancia arra, hogy a támogatások megfelelő helyre kerülnek?

– Objektív feltétel, hogy minden munkavállalót meg kell tartania a cégnek, másfelől ezek kapacitásbővítő beruházások: a cégek vagy gépeket vesznek, vagy új gyárat építenek, növelve ezáltal versenyképességüket.

– Milyen egyéb támogatási formákkal kalkulálhatnak?

– Jelenleg négy támogatási programunk fut. Szeptember 30-ig várjuk nagyvállalatok jelentkezését, ez a pályázat hasonlít a versenyképesség-növelő támogatási programra, azonban számukra nincs 800 ezer eurós felső korlát. Erre a pályázatra 34 cég adott be 120 milliárd forintnyi összegre támogatási kérelmet. Fut még két programunk, amelyek a szomszédos vagy még távolabbi államokban segítik a cégek terjeszkedését, s amelyekkel jelentősen növelhető a kivitelük. Negyedik programunk az az Eximbank kedvezményes hitelkonstrukciója, amely egy éven belül 0,1 százalékos kamattal segíti a cégeket.

– Lehetett hallani, hogy lesznek újabb programok. Mik és mikortól?

– A beruházásösztönzési rendszerünket tovább bővítjük, már a turisztikai célú beruházásokat is tudjuk finanszírozni az egyedi kormánydöntéssel adható beruházási támogatások keretében. Továbbá a Külügyminisztériumhoz került át a képzési támogatások rendszere, amellyel munkavállalónként 4 ezer eurós támogatást tudunk adni a vállalatoknak, amennyiben új technológiát vásárolnak és alkalmaznak, hiszen ezekhez ki kell képezni a dolgozókat.

– A koronavírus-járvány idején nem túl optimista célkitűzés, hogy az exportot növelni lehet?

– A magyar gazdaság egy erősen exportorientált gazdaság. Összehasonlításképp, a világ országai között kilencvenkettedikek vagyunk a népességet tekintve, miközben az exportteljesítményben harmincnegyedikek. Ezért nagyon fontosak nekünk a nemzetközi piacok. Azt is látni kell, hogy a koronavírus első hulláma után a keleti gazdaságok gyorsabban regenerálódnak, mint a világ más részei; Ázsia ma már megkerülhetetlen, ezért jók a kilátások. Mindez pedig igazolja 2010-es döntésünket, amikor a keleti nyitás mellett tettük le a voksunkat. A célkitűzés teljesíthető.

– Kormányzati törekvés a hazai kkv-k exportjának növelése. Ez a célkitűzés mennyiben teljesül(t)?

– Nagyjából célt értünk: az elmúlt időszakban megközelítette a 12 ezret azon Magyarországon működő kkv-k száma, amelyek saját erőből, valamint saját erőből és állami támogatással megvetették a lábukat a nemzetközi piacokon. Az Eximbank pedig olyan konstrukciókat dolgozott ki számukra, hogy a legnehezebb időszakokat is át tudják vészelni. Például a már említett 0,1 százalékos hitelkonstrukció is ilyen, illetve, ha kereskedelmi banktól akar hitelt felvenni az adott vállalkozás, akkor az Eximbank támogatja egy garanciával, hogy a vállalatok saját erőforrásait ne kösse le a fedezet. Egy harmadik csomaggal pedig a hosszú külföldi fizetési időket tudják áthidalni, finanszírozni.

– Hogy látja, a beruházási kedv mikorra térhet vissza a pandémia előtti időszak volumenéhez, illetve milyen mértékű működőtőke-beáramlással számolnak?

– Magyarország öt éven keresztül évről évre megdöntötte az országba érkező beruházások rekordját, egyre több működőtőke érkezett. Ez évben lesz még néhány olyan nagy döntő, részben távol-keleti beruházás – ha sikeresen le tudjuk zárni a tárgyalásokat –, amelyek eredményeként idén is beruházási rekordot fogunk dönteni.

– Sokan azt mondják, hogy a globális gazdaság átalakul, és a gyártóközpontok közelebb kerülnek a célpiacokhoz. Akkor Ázsiának vége; Magyarország mit profitálhat ebből?

– Egy elképesztően nagy verseny indul meg a kapacitások újraelosztásáért. Ugyanis a világjárvány első szakaszában a nagy nemzetközi cégek termelésüket visszafogták, gyáraikat bezárták, alkalmazottaik számát mérsékelték. A gazdaság beindulásával azonban nem lesz automatizmus, nem fogják ugyanazokat a termelőegységeiket elindítani. A vállalatok hatékonyságnövelési és költségcsökkentési nyomás alá kerülnek, ahogy maguk az országok is. A cégvezetők meg fogják nézni, hogy a világban melyek azok a helyek, ahová érdemes áttelepíteniük a termelésüket. Nekünk offenzívnak kell lennünk, arra kell koncentrálnunk, hogy a globális cégeket meggyőzzük: bezárt üzemeiket, termelésüket hazánkba telepítsék át.

– De miért döntene egy multi, egy befektető Magyarország mellett?

– Mert Európa legalacsonyabb adói és legstabilabb politikai rendszere itt van, mert fekvésünk központi, és a magyar munkaerő szorgalmas. Hazánknak minden esélye megvan arra, hogy az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozzon.

– Beszéljünk a régiónkról! Mit gondol, milyen kitörési pontjai lehetnek a megyének?

– Borsod-Abaúj-Zemplén megye a negyedik helyen áll a megyék között a tőkevonzó képesség szempontjából. Tíz év alatt – mióta kormányzunk – 72 százalékkal nőtt az ipari termelés, a munkanélküliség pedig több mint 17 százalékról lecsökkent 4,5 százalékra. Ezek a számok mind azt mutatják, hogy a megye kifejezetten jól teljesít. Most, amikor ilyen nehéz helyzet van, 39 cég jelentett be beruházást a megyéből a VNT-program keretében, 20 milliárd forint értékben, 11 500 megvédett munkahellyel, amihez a kormány 9,2 milliárd forintot biztosít. Itt most a kulcs a Miskolci Egyetem lesz! Ha úgy tud megújulni, hogy még nagyobb hozzáadott értéket tud képviselni a modern gazdasági tevékenységekhez, a kutatás-fejlesztéshez, akkor Borsod-Abaúj-Zemplén megye a negyedik helyről még feljebb tud kerülni.

– Sokat vár Miskolc attól, hogy itt lesz a Creative Region koordinációs irodája. Mi lehet ennek a hozadéka?

– Gazdasági dimenzióváltás zajlik: a hagyományos termelés mellett a szolgáltatás, a kutatás-fejlesztés, a kreatívipar, a tudásipar egyre nagyobb teret hasít ki magának a gazdaságból. Ez abból is látszik, hogy két év alatt hatvan százalékkal emelkedett a magas hozzáadott értékű munkát kínáló új beruházások megjelenésével ezen munkahelyeken az átlagfizetés. Ezt nem magyarázza sem a gazdasági növekedés, sem az átlagos bérnövekedés, hanem a behozott technológiához szükséges állásokban dolgozók bére ennyivel magasabb szintet érhet el. Egy kreatív régióközpont az egyetemmel összefogva képes lesz arra, hogy tudásalapú gazdaságot hozzon a régióba, a térségbe.

– Van egy nemzeti-konzervatív kormány, és mondjuk Miskolc esetében van egy szivárványkoalíció vezette város. Ezt a különböző politikai színt a gazdaság síkján hogyan lehet összehangolni, kiegyenlíteni?

– Mi nem a polgármesternek vagy a mögötte álló igen extrém – szélsőjobbtól a szélsőbalig – szerkezetű vezetésnek hozunk munkahelyet, hanem az itt élő embereknek. Nekünk ugyanis minden magyar ember fontos, így a miskolciak is: az, hogy normális munkához jussanak, megfelelő életszínvonalat érjenek el.

– Milyen esélyei lehetnek Miskolcnak, amikor látótávolságon belül van egy olyan komoly és sikeres nagyváros, mint Debrecen, amelynek egyetemén jóval többen tanulnak, mint a Miskolci Egyetemen, vagy hogy a cívisváros repülőtérrel is rendelkezik?

– Utóbbi szempont fontos volt a németeknek a BMW-gyár helyszínének kijelölésekor, pedig a Kriza Ákos irányította akkori miskolci városvezetés nagyon jó benyomást tett a német autógyár felső vezetésére, profi módon, minden létező eszközzel bizonyítani próbálta, hogy Borsodban a helye a BMW termelésének. Olyan objektív feltételt azonban nem tudott áthidalni, hogy itt nincs repülőtér. Miskolchoz azonban közel van Kassa – hamarosan direkt autópálya-összeköttetés létesül –, így a két város ipari kultúrájából fakadó előnyöket lehetne kihasználni. Másfelől Debrecen és Miskolc a relatív közelséget ki is tudná használni, hiszen egy befektető, főleg egy távol-keleti, nem azt nézi, hogy melyik egyetemen hány diák tanul, hanem hogy a régió az oktatás területén – és más tényezők szempontjából is – mit nyújt számára.

– Apropó, ha már repülés! Mi van a Lufthansa-beruházással a megyeszékhelyen? Nagy a csend körülötte…

– A német nagyvállalat és a kormány elköteleződése töretlen, ugyanakkor a világgazdasági folyamatok miatt egy év csúszásban van a projekt.

– Új nagyberuházó megjelenése várható a közeljövőben Miskolcon vagy a megyében?

– Tíz globális és három nagy magyar vállalattal tárgyalunk, amelyek a megyeszékhelyen vagy a régióban szeretnének befektetni.

– Mit várhatnak a zempléni emberek attól, hogy Wáberer György lett a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos?

– Átfogó, komplex fejlesztéseket, amelyekre garancia Wáberer György személye és a kormány törekvése. E területen az élelmiszeriparra, a tudásiparra és a turisztikára kell koncentrálni.

– Október 11-én időközi országgyűlésiképviselő-választás lesz – Koncz Ferenc tragikus halála miatt – a 6. számú választókörzetben. Hogyan látja az esélyeket?

– A világjárvány során kiütközött, hogy azok az országok tudták a legjobb eredményeket elérni, amelyek a védekezés során gyorsan tudtak döntést hozni, amihez a parlamenti többség elengedhetetlen. A Fidesz–KDNP Koncz Zsófiát indítja, aki méltó módon tovább tudja vinni édesapja örökét, nagy benne a szülőföldje iránti szeretet. Zsófit 15 éve ismerem, egyfelől mint Feri lánya, másfelől a fidelitasos időkből. Az egyik legaktívabb és leghatékonyabb helyi vezetőnk volt a Fidelitasban. De ismerem a diplomáciából is, hiszen a Washingtoni Nagykövetségen dolgozott. Sajnáltam, amikor jelezte, hogy szeretne hazatérni, hiszen „nem egyszerű helyen”, teljes szívvel és magas szintű tudásával képviselte a magyar érdekeket, egy biztos pont volt a diplomáciai munkában. Természetesen azonnal igen mondtam kérésére, mert fontos, hogy itt nyerjen, és ehhez meg is van minden emberi és szakmai képessége, amihez hallatlan nagy szorgalom társul.

– Mit szól ahhoz, hogy a jobbikos Bíró László – bár aztán bocsánatot kért – Budapestet Judapestnek nevezte, az izraeli turistákat tetűcsúszdásoknak, míg a cigányok esetében úgy fogalmazott, hogy az országot meg kell védeni a sztojkáktól?

– Jóérzésű ember ilyet nem mond, és ilyen gondolattal nem tud azonosulni. Emlékeztetnék rá, hogy 2010 óta hányszor megkaptuk, hogy antiszemita az Orbán-kormány, miközben az élet teljesen mást igazolt, zéró toleranciát vezettünk be, senkit nem érhet hátrány a származása alapján. Ma viszont olyan típusú képmutatás van a politikai paletta bal- és liberális oldalán, hogy még egy zsidózó és cigányozó ember mögé is képesek beállni a pozíció és a hatalom megszerzése érdekében azok, akik korábban – alaptalanul – kiáltottak farkast. Érdekes módon ebben az ügyben nem hallatják a hangjukat a nagy nemzetközi érdekvédő szervezetek. Nekünk ilyen helyzetben kell győzni, és győzni is fogunk!

– Ön kedden részt vett Washingtonban az Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok, valamint Bahrein közötti békemegállapodás aláírási ceremóniáján a Fehér Házban, egyedüli európai uniós miniszterként. Miért Magyarországot hívta meg Donald Trump amerikai elnök?

– Törökországban 4 millióan, a szubszaharai térségben több tíz millióan várják, hogy elindulhassanak Európába. Líbián keresztül is embertömegek – szinte zöldfolyosón – érkezhetnek a kontinensünkre. Ez már nemcsak gazdasági és kulturális kérdés, hanem egészségügyi is. Ezért Európa határait meg kell védeni. Magyarország érdekelt a közel-keleti békében, mert ha béke van, akkor nem indul meg migrációs hullám Európa felé.

– Európa mikor ébred?

– 2015-ben még nácinak és fasisztának tartottak minket, mert megvédtük hazánk és így Európa határát, ma pedig egyre többen elfogadják és magukévá teszik ezt a gondolatot, törekvést.

Kapcsolódó cikkek: