Uniós költségvetés, helyi tervek

A tagállamok vezetői hétfőn éjjel elfogadták az unió következő hétéves időszakára szóló keretköltségvetést. A megállapodás esélyt ad a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk felszámolására és a gazdaságfejlesztés újraindítására Borsod-Abaúj-Zemplénben is.

Keretek között

– Pozitív fejlemény, hogy hosszas huzavona után megszületett ez a megállapodás az Európai Unió költségvetéséről, amihez az országos támogatási kereteket, a nemzeti fejlesztési tervet illeszteni lehet – fogalmazott dr. Nagy Zoltán egyetemi docens.

A Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézetének intézetigazgatója azonban felhívta a figyelmet arra: ez csak a kezdeti lépés ahhoz, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó támogatások megvalósulhassanak az egyes tagországokban, így Magyarországon is.

Az uniós költségvetésben a források megosztásáról ellentmondásos vélemények mentén született döntés Brüsszelben, ugyanakkor sokan érzik nyertesnek magukat. Többek között Magyarország is az eddigi forrásokhoz hasonló nagyságú lehetőségekhez jut összességében, nem lesz akkora visszaesés, mint ami várható volt. Sőt bizonyos feltételek teljesülése esetén még nőhet is az eddigi keret – fogalmazott a szakember.

Az egyes tagállamok képviselői közötti vitában sok szó esett az uniós pénzek odaítélése kapcsán a jogállamiság konkrétan meg nem határozott kritériumairól, ami a források felhasználását is befolyásolhatná. Úgy tűnik, ez a kitétel nem lesz igazi akadálya a kifizetéseknek, ami meglátása szerint azért is fontos, mert az egyes régiók fejlesztési irányainak meghatározása, a gazdasági és társadalmi prioritásoknak a megfogalmazása nemzetállami feladat.

– Természetes, hogy azt szeretnénk, ha minél több fejlesztésre fordítható pénz érkezne vidékre. A társadalmi felzárkózás, a regionális fejlesztések, a közlekedésfejlesztés, a határon átnyúló gazdasági és társadalmi kapcsolatok terén Észak-Magyarország változatlanul elmaradott térség – értékelte Nagy Zoltán. – A régió egy főre eső GDP-je jelenleg is alig éri el az uniós átlag 46 százalékát, a kohéziós támogatások határa, a 75 százalék is még messze van. Tudni kell azonban – tette hozzá –, hogy több évtized távlatának az a tapasztalata, hogy a gazdag és innovatív régiók támogatások nélkül is jobban fejlődnek. Megfontolt és célra fókuszált tervezésre lesz szükség térségünkben is az előttünk álló uniós időszakban, mert a fejlesztési forrás csak akkor dinamizál, ha van mit.

Az előző uniós költségvetési ciklus pályázati forrásaiból több mint 146 milliárd forint jutott Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe.

Jövőre készülnek

Bánné dr. Gál Boglárka, a megyei közgyűlés elnöke úgy látja: az előző időszak fejlesztéseivel letették azoknak a fejlesztési irányoknak az alapjait, amelyekre a 2021–2027 közötti időszakban építeni lehet. A gazdaságfejlesztési és foglalkoztatást segítő programok, az egészségügyi és szociális fejlesztések, környezetvédelmi és közlekedési beruházások támogatása elsődlegesen a települések lakosságmegtartó erejét erősítette. Továbbra is ez lesz az egyik legfontosabb feladat – fogalmazott az elnök, utalva arra, hogy számukra már elkezdődött a 2021–2027-es tervezés időszaka. Az önkormányzat kezdeményezésére a települések, gazdasági társaságok, civil szervezetek bevonásával megyeszerte jelenleg is zajlik a projektötletek és fejlesztési elképzelések összegyűjtése.

Lehetőség a megerősödésre

– A megye fejlesztési stratégiáját 358 önkormányzattal, gazdasági és civil szervezeteivel, gazdasági kamaráival, egyházi és egészségügyi intézményeivel együttműködésben kell kialakítanunk – egyértelműsítette Bánné dr. Gál Boglárka. Ismertette: a projektgyűjtési időszak a tervek szerint július végéig tart, és augusztus végére várhatóan elkészül az első munkaanyag. Ebben már körvonalazhatóak lesznek a fejlesztési tervek és a pénzügyi forrásigény is.

A vállalkozói szféra egy része jelenleg a túlélésért küzd. A megrendelések hiánya, a belső kereslet és a fogyasztás elmaradása a tőkeszegény cégeket nehéz helyzet elé állította, ezért az uniós költségvetés elfogadásának hatása reményeik szerint lehetőséget teremt a megerősödésre – húzta alá Ádám Imre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megyei elnöke, aki a munkabérre rakódó járulékok csökkentését, valamint a fejlesztésre és az innovációra fordítható vissza nem térítendő támogatások ismételt, széles körű bevezetését is szorgalmazná az oktatásra és a szakképzésre épülő munkahelyteremtési támogatások mellett.

(A borítóképen: Rendezvény Diósgyőrben. A várat is uniós forrásból építették újra a hamarosan záruló ciklusban)