A nehézségekben könnyebb a válság

Érkeznek az első adatok többek között arról, hogy mennyivel lett több munkanélküli az országban és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, beleértve a koronavírus-járvány idején a gazdasági leállás időszakát is. A tavalyi év első felének adatai egészen áprilisig megegyeztek a tavalyi tendenciákkal, a „feketeleves” utána következett be. Míg egy esztendővel ezelőtt áprilisban és májusban 35-36 ezer nyilvántartott állásnélküli volt a megyében ebben a két hónapban, addig idén ugyanekkor már 43-44 ezer volt ugyanez az adat.

A nagy vesztesek

A leginkább sérülékeny ágazat az idegenforgalom, a turizmus, a vendéglátás, a kereskedelem egyes területei voltak és főként a közepes, a kis- és főként a mikrovállalkozások kényszerültek alkalmazottaik – vagy önmaguk – elbocsátására.

A megyében működő nagyobb vállalatok a vártnál kisebb mértékben nyúltak a leépítés eszközéhez: a nagyobb anyagi teherbíró képesség sokat nyomott a latba. Olyan ágazatok is voltak, vannak, amelyek nemhogy elbocsátottak, de fel is vettek munkaerőt a válságidőszakban. Ilyen volt a vegyipar, illetve nagyobb élelmiszergyártók, élelmiszer-kereskedők. Érdekesség, hogy míg a megyében a karantén idején 23,2 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, addig országosan 43,4 százalékos volt az állásnélküliek gyarapodása.

Különösen érdekes, hogy a gazdaságilag fejlettnek tartott nyugati országrész szenvedte el a legnagyobb leépítést. Az ottani ipari gyártók közül sokan kényszerültek erre a lépésre.

Mivel az ott élők – lényegesen nagyobb keresetük révén – hozzászoktak a magasabb életszínvonalhoz, nehezebben is viselték el az állásnélküliséget vagy a csökkentett munkaidő miatti keresetkiesést. Ugyanez a helyzet a keleti országrészben, megyénkben élők számára nem annyira ismeretlen jelenség, így az itteni családok rugalmasabban alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez.

Állami hajtóerő

A válsághelyzet kezelésében segítenek az állam által kezdeményezett programok. A munkahelyek minél nagyobb számban való megőrzése az egyik fő feladat, azaz a munkáltatók és a munkavállalók segítése a válság okozta krízishelyzet további kezelésében.

Három nagy állami program van, amely a megyében mintegy tízezer embert érint. Ilyen a rövidített munkaidő bevezetése, amely esetében a kiesést a kormány pótolta, pótolja. Minden beérkezett igényt kielégítettek. A kutatás-fejlesztés támogatásához is van egy hasonló pályázati rendszer, amely a megyében mintegy félezer embert érint.

Van egy munkahelyteremtő támogatás is, amely szintén hozzájárul a megye gazdaságának újraindításához, fenntartásához. Az állami beruházásösztönző rendszer révén pedig megyei cégek, a Patec Precision Kft., a GS Yuasa és a S.E.G.A Kft. is részesült támogatásban, illetve a Hell kiemelt exportőr státuszt kapott.

Potenciális gyengeségeink

Dacára a kedvezőtlen helyzetben némileg kedvező gazdasági folyamatoknak, a megye még nem tudta leküzdeni két hagyományos gyengeségét: a gazdasági növekedés még mindig szorosan kapcsolódik a megyén kívüli finanszírozáshoz, és az alacsony hozzáadott értékű termelés mindig kiszolgáltatott a külső gazdasági konjunktúrának.

A sérülékeny gazdasági szerkezet eleve instabil munkaerőpiaccal jár. A meglévő munkaerő-tartalékok egyedülálló lehetőséget kínálnak a megyének, de a jelenleg meglévő mennyiségi munkaerőpiaci tartalék sok esetben nem jelent minőségi tartalékot is.