2020.06.28. 13:00
Vágott az alapkamaton a monetáris tanács
A piaci várakozások ellenében hozta meg döntését a Monetáris Tanács.
Forrás: MW
A Monetáris Tanács 15 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot kedden. A jegybank legfrissebb inflációs jelentésében továbbra is gazdasági növekedést, de a korábbi 2,0–3,0 százalékkal szemben már csak 0,3–2,0 százalék közötti GDP-bővülést vár idén.
A vártnál kisebb bővülés
„Az árstabilitás fenntartása és a gazdasági növekedés helyreállításának támogatása érdekében szükségessé vált a monetáris kondíciók finomhangolása” – fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ülésről kiadott indoklásában. Kifejtette, hogy a magyar gazdaság idei teljesítménye a korábban vártnál mérsékeltebben alakul, miközben az inflációs kilátások tartósan lefelé mozdultak el.
A makrogazdasági adatokat idén változékonyság és kettősség fogja jellemezni. A járvány negatív gazdasági hatásai a második negyedévben érvényesülnek a leginkább. A GDP tavaszi jelentős visszaesését követően, a harmadik negyedévtől a gazdasági növekedés helyreállása várható. A gazdaság második félévi gyors, „V alakú” kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése.
A tanács szerint a jelenlegi eszköztár megfelelő mozgásteret nyújt a kihívások célzott és rugalmas kezelésére; az állampapír-vásárlási programra továbbra is védőhálóként tekintenek, amelyet a szükséges esetben és mértékben kívánnak felhasználni.
Gyengült a forint
Mivel az elemzők nem vártak változást a fő monetáris eszközökben, a bejelentést követően gyengülni kezdett a forint. Az eurót délután két óra előtt egy perccel, a döntés közzététele előtt még 348,71 forinton jegyezték, két perccel később, a döntés kihirdetése után 350 forintra ugrott az árfolyam. Pár perccel később eddigi napi maximumán 350,78 forinton állt a közös európai fizetőeszköz.
Az elemzők úgy vélik, a döntést a környező országok jegybankjainak elmúlt időszakban tett kamatcsökkentő lépései is motiválhatták.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője megjegyezte azt is, hogy a kamatdöntés mindenképpen szimbolikusnak tekinthető, hiszen ha csak a piaci hozamok csökkentése lett volna a cél, azt az MNB a rendelkezésre álló eszközeivel is megtehette volna.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az elmúlt években a jegybank nem az alapkamat módosításával, hanem egyéb, nem konvencionális eszközökkel alakította a monetáris feltételeket. Hozzátette, legutóbb 2016-ban módosította az alapkamat szintjét a jegybank. Szerinte a döntés arra utal, hogy a jövőben nagyobb szerepet kaphat az alapkamat szintje a monetáris feltételek alakításában.
Mérsékelt kiszorítás
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője szerint az alapkamat az elmúlt években jelentőségét veszítette, viszont az egyhetes betéti tendereken az alapkamaton fogadta be az ajánlatokat a jegybank, nagy valószínűséggel a továbbiakban is így lesz, tehát a kereskedelmi bankok alacsonyabb kamatot fognak kapni a betétekért. Összességében mérsékelt likviditást szorít ki a jegybank keddi döntésével.
(A borítóképen: Merészet lépett a Monetáris Tanács)