Több befektető kellene, és magasabb fizetés

A legfrissebb adatok szerint megyénk nem áll jól sem az egy főre eső vásárlóerőt, sem az egy főre eső jövedelmet vizsgálva. Magyarország megyéit összehasonlítva a sor végén kullogunk, hátulról a harmadikok vagyunk. Bár az utóbbi években több befektető (közöttük jó pár külföldi is) térségünkbe települt, ez arányaiban nem változtatott a helyzetünkön a többi megyéhez képest. Az okok után kutatva kérdeztük dr. Dabasi Halász Zsuzsanna foglalkozáspolitikát oktató és kutató közgazdászt, a Miskolci Egyetem egyetemi docensét.

Kevés a külföldi

A szakember elöljáróban jelezte: az átlagbér mindig tartalmazza a nagyon magas jövedelmeket és sok ember nagyon alacsony bérét is. Tehát egy-egy átlagmutatón belül erős szórás tapasztalható. Magyarországon már 1994 óta jelentős regionális különbségek tapasztalhatók, ami pedig különböző okokra vezethető vissza.

– Az egyik, hogy a ’90-es évek előtt a megye nagy ipari kapacitással rendelkezett, melyet erre az ipari kapacitásra szakosodott munkavállalói réteg szolgált ki. A rendszerváltozás után azonban nem a megfelelő mértékben történt meg az újraiparosítás, így nem sikerült térségünket új pályára állítani. Az új befektetők pedig jellemzően elsősorban Miskolcot és környékét választják. Gondot okoz az is, hogy bizonyos területeken az emberek iskolai végzettsége alacsonyabb, mint az országos átlag. Bár a ’90-es évekhez képest nőtt a magasabb iskolai végzettségűek száma a megyénkben is, de az aránya nem javult a többi területhez viszonyítva. További probléma, hogy megyénk infrastrukturálisan is elmarad az átlagtól, ez pedig befolyásolja a cégek telephelyválasztását. Megjegyzendő, hogy ebben is nagy különbségek vannak a megye különböző területei között. Térségünkre jellemző az is, hogy az országos átlaghoz képest kevés a külföldi befektető. Ez azért fontos, mert a külföldi vállalatok munkaerő-felvétele sokkal jelentősebb, mint a hazai cégeké – sorolta a szakember.

Bécs–Budapest

Rámutatott: Magyarországon megfigyelhető a Bécs–Budapest tengely. A tengelyhez közelebb fekvő települések sokkal jobban fel tudtak zárkózni, mint a tőle messze fekvők. A földrajzi helyzetünkön nem nagyon tudunk változtatni, a tengely húzó­ereje viszont valószínűleg még hosszú ideig fennmarad. Borsod-Abaúj-Zemplénre még mindig jellemző a munkanélküliség, bár munkaerőhiány is van, és nagyon sokan élnek közmunkából.

– A felsorolt okok mind közrejátszanak abban, hogy térségünkben rosszabb a foglalkoztatási helyzet, emiatt alacsonyabb a jövedelem és kisebb a fogyasztás, mint az ország más területein – állapította meg a közgazdász.

Hozzátette: pozitív változást az hozna a megyénkbe, ha több befektető érkezne, ami javítana a foglalkoztatási helyzeten. Hiszen ha kialakul a munkaerőpiaci túlkereslet, akkor sokkal magasabb jövedelmeket kell fizetniük a munkaadóknak. Fontos lenne az is, hogy az itt élők képzettségi szintje jelentősen emelkedjen – jelezte a szakember.

Nettó átlagbérek augusztusban

Szabolcs-Szatmár-Bereg 163 817 forint

Nógrád 180 062

Borsod-Abaúj-Zemplén 187 107

Hajdú-Bihar 194 728

Győr-Moson-Sopron 252 498

Budapest 299 859