Helyi gazdaság

2012.01.19. 11:51

Ez várhat ránk: Megszorítás, Trianon-szindróma, csőd

Megszorítások nélkül nincs IMF-EU megállapodás. De ez a lakosságnak is érezhető és fájdalmas lesz.

Megszorítások nélkül nincs IMF-EU megállapodás. De ez a lakosságnak is érezhető és fájdalmas lesz.

Az elmúlt hetekben rengeteget hallhattuk az államcsőd, az IMF-EU megállapodás, a kötvénykibocsátás és az euró árfolyam fogalmakat. A korábban megszokott politikai témák egyre inkább alárendelődtek a mostani krízis helyzetnek. A Policy Agenda heti elemzésében azt vizsgálta meg, hogy milyen forgatókönyvekre számíthat az ország a politikai és gazdasági problémák kezelésének okán.

Már nem csak a szakértők, hanem a kormány részéről is konszenzus van abban, hogy megállapodás-kényszer van az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutalappal (IMF) a pénzügyi segítség érdekében. Az ehhez vezető úton, láthatólag vannak viták és politikai hovatartozástól függő érdekellentétek. Jelenleg – véleményünk szerint túl hangsúlyosan – csak a megállapodás egyik szegmenséről beszélnek, a politikai, jogi feltételrendszerről. Azaz, hogy mi lesz a vitatott sarkalatos törvényekkel, milyen módon kell például kompromisszumot kötni a Nemzeti Bank kapcsán. Ugyanakkor van a lehetséges megállapodásnak egy másik, legalább ilyen komoly szelete, ez pedig a költségvetési hiány elvárt szinten tartása – mutatnak rá a Policy Agenda elemzői.

Ennek fő oka, hogy az EU előfeltételként szabta, hogy ezekben az ügyekben a kormánynak meg kell hátrálnia, különben semmiképpen sem juthat pénzügyi segítséghez. Ezért természetesen a kormánypártok energiáit is leginkább ezek az ügyek kötik le, miközben arra vonatkozólag nem lehet semmilyen forgatókönyvet sem látni, hogy milyen módon áll majd össze a 2013-as költségvetés. Azt egyértelműen látni kell, hogy komoly nehézségek lesznek már az ez évi (a 2012-es) költségvetés teljesítésével is – várhatóan pótköltségvetés készítésére kényszerül majd a kormány már tavasszal – vélekednek a Policy Agenda elemzői. Hozzáteszik, a várhatóan feltételként szabott 3 százalék alatt hiányhoz pedig még nehezebb út vezet és komoly, nagyon gyors átalakításokra lesz szükség, nyilvánvalóan a kiadási oldal szigorításával elkezdve.

„Álláspontunk szerint a politikai és a költségvetési kérdések közül az első megoldása – a politikai – talán könnyebbnek, a lakosság számára mindenképpen fájdalom-mentesebbnek tűnik. Könnyű belátni ugyanis, hogy a valós gazdasági és szociális megszorítások, azaz a nagy ellátórendszerek átalakítása, a szociális ellátások további célzottabbá tétele, a közlekedési rendszer átalakítása, sokkal inkább érezhető lesz az emberek számára, mint például az, hogy jegybanknak éppen hány alelnöke van” – áll az elemzősben.

 

Első forgatókönyv a megegyezésre: teljes fordulat, de milyen áron?

 

Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a kormány egy politikailag is vállalható kompromisszumot próbál kötni a gazdasági vállalások mellett. A politikai kérdésekben gyors konszenzust kell találnia, majd megpróbál túljutni a hitelképességi vizsgálaton: azaz igyekszik bebizonyítani, hogy az ország gazdaság alapjai jók, ezáltal a következő évekre vázolt hiánypálya tartható, így az ország képes lesz hiteleit folyamatosan törleszteni. Miután már most kisebb gazdasági növekedéssel számol a kormány, mint amikor a 2012-es és azt követő évek költségvetési kereteit meghatározta 2011 őszén, ezért bizonyosan komoly kiigazításokra lesz szükség.

A jövő évi, már most feltételezhető további kiigazítások mértéke a Policy Agenda számításai szerint elérhet a GDP 2%-át, mintegy 500-550 milliárd forintot. Azaz ekkora összegben vagy növelni kell a bevételeket, vagy csökkenteni a kiadásokat. Egy ekkora mértékű kiigazító csomag pedig csak akkor valósítható meg, és feltehetően ez feltétele lesz a hitel-megállapodásnak is, ha a csomag jogszabályi elemeit nyár elejéig egy előre rögzített menetrend szerint elfogadja az Országgyűlés, illetve a kormány. Ebben az esetben válhat lehetségessé, hogy nem csak elméleti szinten látják majd a piacok azt, hogy Magyarország képes működését egy hosszútávon is fenntartható, stabil pályára állítani.

Természetesen ennek a forgatókönyvnek nagyon komoly veszélye a kormánypártok számára, hogy jelentős társadalmi csoportokat veszítenek el a megszorítások miatt. Egy a választók megértésére számító logikus, racionális kommunikációval mérsékelheti a politikai veszteségeit a Fidesz. Ezen lépések túléléséhez persze bármilyen kommunikációt is választ, komoly „véráldozatokkal” kell számolnia a kormánypártoknak, hiszen teljesen hátat kell fordítaniuk eddigi politikájuknak, a „szabadságharcos” karakternek.

 

Második forgatókönyv a megegyezésre: a „Trianon-szindróma”

 

Ez a forgatókönyv alapvetően azonos az elsővel, csak ebben az esetben a kormánypártok meg sem próbálják ezt racionális alapon elfogadtatni a választókkal. Inkább egy olyan helyzetet teremtenek, hogy az országra kényszerített helyzetnek állítják be a gazdasági és politikai korrekciós lépéseket, és ennek kapcsán megnevezik az általuk vélt felelősöket (nemzetközi tőke, a bankok, a multik, az előző kormányok, stb.). Ez a lépéssorozat arra tenne kísérletet, hogy érzelmi alapon megőrizze a kormánypárti szavazókat, és egyben a kikényszerített lépések felelősségét megpróbálja eltolni magától – vélekednek a Policy Agenda szakérői.

Egy ilyen politikai szcenárió egy befele forduló, a nemzetközi környezetre ellenségesen tekintő világot eredményezne, amelynek gazdasági hatásai is gyorsan mérhetőek lennének, azaz teljesen elszigetelődnénk Európától minden tekintetben. Ráadásul a kormány ebben az esetben a Jobbik politikai útjára lépne, amely azt eredményezné, hogy a Fidesz is a „jobbszélre” sodródna, azaz a politikai centrum teljesen kiürülne, a demokratikus értékrend háttérbe szorulna – hangsúlyozzák.

 

Harmadik forgatókönyv: csőd és irracionalitás

 

Ez az eset az irracionalitások világát eredményezheti. A Policy Agenda elemzőinek véleménye szerint azonban egyelőre még ennek van messze a legkisebb esélyese, mivel az eseményeket befolyásoló szereplők közül senkinek sem állhat ez érdekében. E forgatókönyv ugyanis azt feltételezi, hogy nem lesz képes Magyarország megállapodást kötni az IMF-EU-val, és ez által már ez évben finanszírozási nehézségek, majd rapid alternatív útkeresés zajlik majd. Ennek vége egy államcsőd, amelynek hatásai felmérhetetlenek. Az idő múlása azonban sürgető, hiszen a több fronton zajló politikai csata fokozza a bizonytalanságot és a kiszámíthatatlanságot. Vagyis minél gyorsabban meg kell tudni nyugtatni a külső és belső piacokat, hogy e fenyegető veszély ne is kerülhessen szóba.

 

Csak a megállapodás lehet a cél

 

Jelen pillanatban az látszik reálisnak, hogy az első forgatókönyvet hajtja végre a kormány, azaz racionális politikai üzentetekkel igyekszik elfogadtatni a megállapodásból adódó kényszereket a magyar választókkal. Természetesen nagy kérdés, hogy ehhez milyen belső hitelesítő lépéseket kell tennie és milyen időzítéssel a kormánynak. Ugyanis, ahogy növekednek az eurózóna tagállamainak nehézségei, úgy várható, hogy kevesebb erő és figyelem fordítódik Magyarország problémáinak megoldására. Ma még nem látható ugyanis, hogy mikor van az a pont, ami után hiába a felek megegyezési igénye, a piaci bizalom már nem lesz helyreállítható, és a segítségül adható források is jelentős mértékben lecsökkenhetnek, zárul az elemzés.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában