Fokozottan védett

2025.01.16. 12:00

Olyan ritka állatot talált a mezőzombori vadász, aminek eszmei értéke is negyedmillió – fotó!

Egy borsodi vadász talált fokozottan védett halfajt a Taktaközben. Halfaunisztikai vizsgálatokat végeztek a térségben, amikor a fokozottan védett lápi póc jelenlétét jelezte egy helyi vadász.

Fotó: CHUYKO SERGEY

Tavaly ősszel a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretében halfaunisztikai vizsgálatokat végeztek a Taktaközben – közölték a Magyar Haltani Társaság (MHTT) honlapján, ahol arról is beszámoltak, hogy a kutatásban egy vadász is segítséget nyújtott. A felmérések során sikerült több vízfolyásból is megerősíteni a fokozottan védett lápi póc (Umbra krameri) jelenlétét.

lápi póc
Lápi póc Forrás: Bükki Nemzeti Park

Itt fordult elő

  • Takta–Taktaharkány 
  • Takta–Szerencs 
  • Taktaközi öntöző főcsatorna–Tarcal 

 A felmérések során a halkutatók (Nyeste Krisztián, Gál István, Lenyhárt Dávid és Nagy László) találkoztak Gál Istvánnal,  Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye mezőzombori körzetének hivatásos vadászával, aki beszámolt arról, hogy a térség több további vízteréből is van tudomása a lápi póc előfordulásáról. 

Lápi lidérc helyett lápi póc

A vadász segítségével felkeresték ezeket a helyszíneket, és a Bocs-ér mezőzombori szakaszán sikerült megerősíteni korábbi észlelését, ahol tíz lápi pócot és sajnos három inváziós amurgébet (Perccottus glenii) fogtak.

„Tudomásunk szerint erről a helyszínről korábban nem volt adat a lápi pócról” – írták a kutatók.

A Bocs-ér alapvetően sekély, náddal közel teljesen benőtt. Az a szakasz, ahonnan a halakat gyűjtötték, egy földút keresztezésénél található, és korábban egy körülbelül ötször kétméteres területet kikotortak. 

„A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a Taktaköz több vízterében még mindig stabil populációi élnek a lápi pócnak. Ugyanakkor aggasztó, hogy mindegyik helyszínen jelen van az inváziós amurgéb, amely jelentős veszélyt jelent a lápi póc populációinak hosszú távú fennmaradására” – hívták fel a figyelmet a szakemberek. 

Az év hala

A hazai lápos- mocsaras élőhelyek jellemző halfaja, melyből élőhelyeinek eltűnése és más okok miatt is  egyre kevesebb van

Közép-Dunai elterjedésű halfaj, korábban a Kárpát-medencében nagy területen, nagy állományokkal volt jelen. A Magyar halászat könyvében (1887) Herman Ottó közönséges halfajként ír róla, melyet az emberek kosárszámra hordanak haza és takarmányozásra, trágyázásra is használnak. A könyvből az is kiderül, hogy nem jó ízű a húsa, ráadásul nagyon apró, 10 centiméternél nem nő nagyobbra.

Fokozottan védett faj, eszmei értéke 250 ezer forint. Életmódja a lápokhoz, mocsarakhoz alkalmazkodott. Az úszóhólyagba lenyelt levegőből az oxigént fel tudja venni, ideje nagy részét lápi növényzetbe rejtőzve tölti.

 

A faj eltűnőben van az élőhelyvesztés, a klímaváltozás miatti szárazodás és egy konkurens faj megjelenése miatt is. Az amurgéb (Perccottus glenii) 1912-ben egy szentpétervári akvarista közvetítésével került a Távol-Keletről Európába. Akváriumi fajként tartották, ahonnét kiszabadulva elkezdte hódító útját. 

Magyarországra az 1980-as évek végén, a 1990-es évek elején kerülhetett, elsőként a Tisza- tóból került elő. Emberi segítséggel terjedhetett el az ország vizeiben: halastavak halszállítmányaival juthatott egyik helyről a másikra. 

A 2000-es évekig csak a tiszai vízrendszerből került elő, 2007-ben már a Kis-Balaton vízrendszeréből is kimutatták, és azóta is folyamatosan terjed a nyugatabbi vizekbe.

Élőhelyigényei a lápi pócéhoz hasonlók, illetve az amurgéb nagyon tágtűrésű faj, azaz a lápi póc élőhelyei még megfelelnek neki. A lápi pócnál kissé nagyobbra nő, és akár még magának a lápi pócnak is ragadozója, de felfal mindent, amit le tud nyelni. 

A lápi póc volt 2023-ban az Év hala.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában