Lebegő épületek Dubajban, egy új világnyelv, szuperszonikus utasszállító repülők – mi vár ránk 2050-ben?

Ugye mindenki emlékszik a Pusztító című filmre, amelyikben a talpraesett zsaru, John Spartan (Sylvester Stallone alakítja) és az erőszakos gonosztevő Simon Phoenix (a filmben Wesley Snipes szerepe) lefagyasztásra ítéltetnek büntetésként, majd 2036-ban kiolvasztják őket az akkor már békeszerető, utópikus nagyvárosban, amit San Angelesnek neveztek el a készítők, Los Angeles után. Ebben az 1993-ban készített sikerfilmben olyan jövőbeli fejlesztéseket írtak bele a cselekménybe, amik nagy része már a 2020-as évek elejére valósággá vált. Csak hogy néhányat említsünk: az érintőképernyő, a videóhívások, önvezető autók, tabletek vagy Arnold Schwarzenegger politikai karrierje, ami akkor még viccesnek tűnt, ma már történelem.

Ezzel a szemüveggel még érdekesebb belenézni a 2050.Earth weboldal jóslataiba. Igaz, az információk egyelőre angol nyelven jelennek meg, de átmásolva bármilyen fordítóprogramba, egy kattintással anyanyelvünkön olvashatjuk az izgalmas jóslatokat. A 2050-ig beteljesülő, néhány nagyvárost illető változást az alábbiakban szedtünk össze a jövendölésekből.

A jövő: Dubaj 2050

A fizika törvényeinek nem szabványos alkalmazása váratlan felhasználásra talált az építészetben és az építőiparban. Most először építettek olyan épületeket, amelyek nem kapcsolódnak a Föld felszínéhez. Ez az űrtechnológia és a mágneses lebegés óriási sikerének köszönhetően vált lehetségessé.

A jövő: Róma 2050

A Lebabot 2047 januárjában alapították. Egy új, univerzális nyelv, amely szavakon és politikai határokon túl bontakozik ki. A hagyományos szavakkal szemben – amelyek a gondolkodásunk és érzéseink tömörített, időnként megváltozott változatát képviselik – a Lebab kifejezések agyunk elektrokémiájából merítenek, és így az emberi gondolatok és érzelmek nyers, közvetlen fordítását testesítik meg. Lebab szókincs végtelen, és nem hagy teret a hazugságnak és megtévesztésnek. Ez meghatározta az intuíciós korszaknak a kezdetét.

A jövő: Tokió 2050

A globalizáció mindennapossá teszi a távolsági utazást. Ez azt jelenti, hogy a járműgyártók a sebesség növelésére összpontosítanak. A polgári repülés minden rekordot megdönt: 2050-ben egy New York és Tokió közötti repülés egy szuperszonikus repülőgép fedélzetén három órát vesz igénybe. Ez a utasszállító teljesen mentes az ablakoktól, és aránytalanul kicsi szárnyai vannak hátrafelé tolva – ennek ellenére extrém sebességnél befedi az eget.

A jövő: Los Angeles 2050

Az alkalmas és erős munkaerő iránti kereslet miatt a béranyaság a szórakoztatóiparban vagy bármely más, rendkívül versenyképes iparágban karriert folytató nők számára komoly lehetőséggé vált. Azonban ahogy nő a kereslet, úgy nőnek az árak is. Ezért a tudósok kifejlesztettek egy női robotot, amely beépített AE (mesterséges érzelem) funkcióval rendelkezik és embriót hordoz. A robot addig növesztette az embriókat a mesterséges méhében, amíg azok sikeresen kisbabákká fejlődtek, miközben edzett és folytatta a napi rutint, például beszélt az emberekkel, énekelt, táncolt és problémákat oldott meg. Mindeközben érzékeny a (mesterségesen kiváltott) sóvárgásra, érzelmi kitörésekre és az enyhe stresszre. A baba a hordozón keresztül megismerkedik új világával, és elkezdi elméjében integrálni ezeket az érzelmeket és tapasztalatokat. Az első AE Robot, amely embert szült, a Maria nevet kapja.

A kételkedés természetes, de mindenképpen gondolkodásra serkentő lehet egy ilyen kalandozás.