Így változott meg a kutyák agya

A fajták agyméretét vizsgáló új kutatás azonban kiderítette, hogy a kisebb agyméretű kutyák általában okosabbak. A testéhez képest a nagyobb agyú kutya nem feltétlenül okosabb, állapítja meg egy új tanulmány. 

A Biology Letters című folyóiratban megjelent kutatás szerint a munkakutyák ugyan más fajtákhoz képest összetettebb képességekkel rendelkeznek, de ezek az agyban kompaktabb helyre vannak szervezve, azaz a relatív agyméretük kisebb – számolt be a hírről az origo.hu. Ez eltér attól, amit az evolúciós történetben a vadon élő emlősöknél látunk, ahol a testmérethez képest egyre nagyobb agyakkal a kognitív képességek általában összetettebbé válnak. 

– mondta Ana Balcarcel, az új tanulmány vezető szerzője, a franciaországi Montpellier Evolúciós Tudományok Intézetének evolúcióbiológusa. A tanulmány a svájci Berni Természettudományi Múzeumban található 172 fajtájú felnőtt kutya 1682 koponyájának mérésével hasonlította össze a kutyák agyméretének és testméretének arányát. 

Kutya: Ekkora az agya

A kutatók kiszámították a kutyák relatív endokraniális térfogatát, azaz az agyuk méretét a testméretükhöz viszonyítva. A 14 viselkedési tulajdonságra vonatkozó pontszámokat szintén a Canine Behavioral Assessment and Research Questionnaire-ból vették, amely a kutyafajták standardizált viselkedési értékelése, és amely a kiképezhetőséget, a figyelemfelkeltő viselkedést, az agressziót és más tulajdonságokat méri. 

A testméretükhöz viszonyítva a legkisebb agyvelővel a „dolgozó” fajták rendelkeztek, például a szibériai huskyk, amelyeket arra tenyésztettek ki, hogy komplex képességekkel segítsék az embert. A „társas” fajták, például az elsősorban kedvtelésből tartott csivavák agya volt a legnagyobb relatív méretű. A relatív agyméret kisebb volt az edzettebb kutyáknál, jellemzően az olyan munkafajtáknál, mint a szibériai huskyk, a pireneusi hegyikutyák és a rottweilerek. A munkakutyafajták olyan embersegítő feladatokat látnak el, mint a keresés-mentés, az vakvezetés és a rendfenntartás, és korábbi kutatások kimutatták, hogy más kutyafajtáknál jobb végrehajtó funkciókkal – azaz nagyobb viselkedéskontrollal és rövid távú memóriával – rendelkeznek. „A nagyobb kutyák belső agyszöveteinek összetétele más, mint a kisebbeké” – mondta Balcarcel. 

Magasabb túlélési esély

Korábbi kutatások azt sugallták, hogy a nagyobb agy általában magasabb túlélési esélyekkel, jobb döntéshozatallal és nagyobb információfeldolgozó képességgel korrelál, ezért az új tanulmány eredményei meglepőek voltak, emelte ki Balcarcel. „A legfontosabb különbség itt az, hogy a kutyák nem természetes környezetben vannak” – tette hozzá. 

„Ők a mesterséges szelekció függvényei... ez egy nagyon irányított szelekció, evolúció az emberi kéz alatt.” A tanulmány azt is megállapította, hogy a nagyobb relatív agymérettel rendelkező kutyafajták – főként az ölebek, mint a csivavák, pomerániaiak és yorkshire terrierek – általában magasabb szintű félelmet és agressziót, szeparációs szorongást és több figyelemkereső viselkedést mutatnak. Az ölebeknél fontosabb a szeretet Ezeket az ölebeket elsősorban emberi társnak tenyésztik, így a szeretet és a figyelemkeresés kedvező tulajdonságok a tenyésztéshez és a mesterséges szelekció révén történő továbbadáshoz. A félelem és az agresszió talán nem volt olyan hátrányos ezeknek a fajtáknak, mint a munkakutyáknak, amelyeket azért tenyésztettek, hogy jobban képezhetőek legyenek – spekulált Balcarcel. 

Balcarcel emlékeztette a kutyatulajdonosokat, hogy függetlenül a kutya agyának és testének méretarányától, az eredmények nem feltétlenül feletethetők meg közvetlenül a kutya intelligenciájának. „A kutyákat különböző kognitív képességekre tenyésztették ki, így még ha kutyája a kis agyúak közé tartozik is, a maga módján különleges és specializált” – mondta Balcarcel.