Vízkereszt

2023.01.06. 09:30

A nap, amikor Jézus szolidaritást vállal velünk

A keleti egyházakban vízkereszt ünnepének nagyobb jelentősége volt, mint a karácsonynak.

Detzky Anna

Vízszentelés

Fotó: Bujdos Tibor

A karácsonyi ünnepkör január 6-án vízkereszttel zárul, amely a görög epi­phaneia, azaz megjelenés szóból származik. Vízkereszt napja emlékeztet minket arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent közöttünk, és elhozta az üdvösséget. A görögkatolikus egyházban ilyenkor kizárólag Krisztus megkeresztelkedésére emlékeznek. A római katolikus egyházban emellett még a napkeleti bölcsek látogatása és a kánai menyegző felidézése is az ünnep része. 

– A görögkatolikus egyház bizonyos mértékben megőrizte azt a keleti rítusbeli hagyományt, hogy a vízkereszt ünnepének nagyobb a jelentősége, mint a karácsonynak. Az ortodox egyházakban a mai napig nagy tömegeket mozgat meg a vízkereszt – mondta dr. Orosz Atanáz, a görögkatolikus Miskolci Egyházmegye püspöke. – Krisztus megkeresztelkedésének az ünnepe a keresztények számára az a fordulat, amikor ő a nyilvánosság elé lépett. A keleti egyházakat az a mozzanat is megérintette, hogy a Jordán folyóban a Megváltó beállt a megtérő emberek sorába, akik a jelképes alámerüléssel a bűneiktől akartak megszabadulni. Jézus Krisztust az evangélium úgy mutatja be, mint Isten báránya, aki bűntelenként magára veszi a világ bűneit. Egyházunk az Isten Fiának ezt az alázatát olyan nagyra értékeli ebben a gesztusban, hogy megkeresztelkedését a kereszthalállal és a húsvéti titokkal köti össze. Néhai XVI. Benedek pápa A Názáreti Jézus című könyvében is hosszan elmélkedik erről. Január 5-ét kifejezetten nagypéntekkel hozza összefüggésbe. Úgy gondolom, nem véletlen, hogy az elhunyt pápa temetése is éppen erre a napra esik. 

A bölcsekről karácsonykor 

A napkeleti bölcsek látogatásáról a görögkatolikus egyházban karácsonykor van szó. – Egyházunkban is nagy jelentősége van a három napkeleti bölcs vagy mágus látogatásának. Nevük, a Gáspár, Menyhért, Boldizsár az evangéliumban nem, csak a szent hagyományon keresztül őrződött meg. Az a hiedelem pedig, hogy királyok voltak, szintén később alakult ki. Nálunk karácsony első napján róluk szól az evangélium. Aztán napokon át ismétlődik az a motívum, amely a három keleti bölcs alakjában a népek hódolatát jelképezi a Megváltó előtt. A római katolikus gyakorlatban a vízkereszt ünnepe elsősorban ehhez a momentumhoz kötődik, így az ünnep tematikája is különbözik a miénktől. Viszont a jelentősége ugyanaz. A kánai menyegzőt mi szintén más alkalommal, a házasságkötés szertartása során idézzük fel – magyarázta a görögkatolikus megyés püspök. 

Megszentelik a természetet 

Jézus Krisztus megkeresztelkedésének egyetemes üzenete van a görögkatolikus felfogás szerint. A Búza téri székesegyház mennyezetén is központi helyen ábrázolja egy freskó a jelenetet. 

– Mivel alámerülésekor a Jordán folyónak a vizét érintette a Messiás, ezért a keleti hagyományban vízszentelést is tartanak vízkereszt napján. Egyrészt azt ünneplik, hogy Jézus együttérez és közösséget vállal az emberrel, amikor megkeresztelkedik. Erről tesz tanúságot az evangéliumi jelenetben a Szentháromság első nyilvános megjelenésekor a galamb formájában megnyilvánuló Szentlélek és az Atya hangja, hogy „ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm” (Mt. 3,17). Másrészt, hogy a Teremtő e világi közbelépése révén megszentelődik még a környezetünk is, amely a folyóvíz által terjed. Emiatt mi, görögkatolikusok vízkereszt napján a szent liturgia végeztével megszenteljük az otthonról hozott vizet és a természetes vizeket. Ahol tehetjük, kimegyünk a legközelebbi folyó, patak vagy tó vizéhez. A szertartás után pedig sokan ebből is merítenek maguknak szenteltvizet – osztotta meg dr. Orosz Atanáz. 

Házszentelés, tisztulás 

A szenteltvíznek démonűző és megtisztító erőt tulajdonítanak. – A szenteltvizet csakúgy, mint a kereszt jelét az elmúlt másfél évezred során nagyon sokszor a gonosz léleknek az elhárítására is használták. Emiatt visznek haza a hívő családok szenteltvizet. Az a vágy is megjelenik ebben, hogy a lelkük és az életvitelük tiszta legyen. Néhányan a néphagyományokat követve még a nagymosásról is lemondanak ebben az időszakban. A görögkatolikus papok általában meghívásra látogatják azokat a családokat, amelyekben fölvetődik a házszentelés igénye. Közép-Kelet-Európában sokfelé a római katolikus egyházban is megmaradt a házszentelés szokása. Imádságainkban ilyenkor áldást kérünk a ház minden lakójára és a tevékenységükre. Továbbá egészséget kérünk, ami az elmúlt években különösen aktuálissá vált. Manapság egyetemes szorongás fog el bennünket a pandémia után kirobbant háborút látva. Az evangélium üzenete az, hogy ne féljetek! Ez a mai emberhez is szól. Aki hisz Istenben, és ragaszkodik a parancsolatainak megtartásához, annak nem szabad kétségbeesnie. Tegyünk meg mindent a béke elérése érdekében, de ne essünk kétségbe! Jézus értünk vállalt szolidaritása Isten jelenlétének olyan bizonyosságát adja, ami kell, hogy a jelenlegi félelmeinket is eloszlassa – hangsúlyozta a püspök atya.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában