Pünkösdi hagyományok

2022.06.06. 21:00

Király, királyné választatik

A pünkösdi néphagyományból csak a bálozás maradt fenn, minden mást feljegyzésekből ismerünk.

DA

Fotó: Cseh Gábor

A pünkösdöt leginkább egyházi ünnepként tartjuk számon, és olyan búcsújáró hely, mint Csíksomlyó, az összmagyarság nemzeti Mária-kegyhelye jut róla az eszünkbe, ahová ezrek zarándokolnak el évről évre. Régen számos népszokás is kötődött a tavaszzáró időszakhoz. 

– A megyénkbeli hagyományokról gyűjtésekben, írásos emlékekben lehet csak olvasni. A legismertebb talán a pünkösdjárás, de volt pünkösdi király- és királynéválasztás is – ismertette dr. Bodnár Mónika néprajzos muzeológus, a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Tárának vezetője. – Az egyházi hagyományok között a pünkösdi búcsújárást említhetjük, az erdélyi Csíksomlyó mellett például Máriaradnára és Andocsra. A pünkösdi mulatság különleges leírását találjuk Csenyétéről, amelynek mára kicserélődött a lakossága. 

– A csenyétei legények pünkösdvasárnap hajnalán kilovagoltak, és zöld ágakat gyűjtöttek. A lakóházak előtt sorokba rendeződtek, és a lányok az iskola előtti téren virágokkal köszöntötték őket. A falu népe is odasereglett, amelynek zöld ágakat osztogattak. Közösen mulatságot tartottak hajnalig, amit a misére vonulás szakított félbe. Utána megebédeltek, elmentek a litániára, majd folytatták a vigadalmat. Fáj községben pedig nem májusfát, hanem pünkösdfát állítottak. Ezt szalagokkal díszítették a legények, és az elé a ház elé vitték, ahol a kedvesük lakott. Máshol zöld ágakkal és virágokkal ékesítették a kaput, illetve a templomot – mondta a néprajzkutató. 

Hangonyból a lányok néphagyományáról tudunk. 

– Lajos Árpád néprajzkutató az 1960-as években jegyezte fel az Ózd melletti település pünkösdölés nevű szokását, ami már akkor is csak az idősek emlékezetében élt. A nagyobbacska lánykák egy fiatalabb lánytársukat magukhoz vették, és házról házra jártak. Zöld ágakat és virágokat vittek a kezükben, és köszöntötték a háziakat, amivel a termékenységet igyekeztek elősegíteni, és közben adományokat gyűjtöttek – idézte fel a muzeológus. 

A falu legerősebbje 

Több helyen inkább a pünkösdi király- és királynéválasztás volt jellemző. 

– Legényvirtus és erőfitogtatás keretében választották a pünkösdi királyt, ami lovaglást, birkózást foglalt magában. A címhez, amelyet helyenként egy hétig, máshol akár egy évig is viseltek, előjogok tartoztak. A pünkösdi király minden lakodalomba hivatalos volt, a kocsmában ingyen ihatott, és kijárt neki a tisztelet. Ehhez kapcsolódik az elterjedt mondás, hogy „rövid, mint a pünkösdi királyság”. Marjalaki Kiss Lajos történész talált egy 1712-es feljegyzést a miskolci bíráktól, akik bort adtak a helyi pünkösdi királyválasztásra. A kiegyezés után pedig, amikor Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, a ceremónia pünkösdvasárnapra esett volna. Az ismert mondás miatt az utolsó pillanatban átszervezték szombatra – mondta el az etnográfus.

(A borítóképen: Pünkösdi királyné | Fotó: MW)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában