Hét olyan terület, ahol mérni lehet egy párkapcsolat igazi erősségét

A szülők akadémiájának a vendége volt dr. Mihalec Gábor párterapeuta, nemzetközi előadó, kapcsolati sikerkönyvek szerzője. A Mathias Corvinus Collegium miskolci központjában tartott előadásában beszámolt egy kutatásról, amelyben a pandémia alatt 1300 párt kérdezett meg kapcsolatuk állapotáról. A tanulmány eredményei és következtetései is tanulságosak.

– A világjárvány minden szörnyűsége ellenére egy nagyon jó dolgot is hozott, ugyanis egyszerre nagyon sok ember ugyanazt élte át. Ilyenkor nekem is, mint kutatónak, felcsillant a szemem – nyilatkozta dr. Mihalec Gábor. Szerinte ez a szituáció – hogy mindenki össze volt zárva otthon ebben az időszakban – tudományos szempontból azért nagyon érdekes, mert egyébként nem tudjuk, hogy ki mit él át a mindennapokban. Ezért kihasználta az első hullám adta lehetőségeket, és összeállított egy olyan kérdőívet, amelyben arra kereste a választ, hogy mi adja a különbséget azon párok között, akik kibírták ezt az időszakot, esetleg kapcsolatuk épült és fejlődött, illetve azok között, akinek a kapcsolata elindult lefelé a lejtőn. A kapcsolat minőségét és az élet különböző területeihez való hozzáállást mérte a kutatás, és hét területen mutatkozott markáns különbség.

Kimondtam?

Az egyik ilyen terület az érzelmekre fókuszált.

– Azt vizsgáltuk, hogy az érzelmeiket meg tudják-e osztani egymással a párok. Akár a negatív érzelmeket is. Nagyon érdekes volt látni, hogy még a negatív érzelmek megosztása is közelebb hozta a családtagokat egymáshoz, ellentétben azokkal, akik csak racionális dolgokról beszélgettek. Azokban a családokban, ahol csak arról szólt az eszmecsere, hogy befizetted-e a számlát, voltál-e a boltban például, általában távolodtak egymástól, akik pedig ki tudták mondani az érzelmeiket, akár pozitív, akár negatív értelemben, közelebb kerültek egymáshoz. A negatív érzelmek kimondása is ugyanúgy közel hoz, például hogy „én most szorongok”, vagy „nem érzem jól magam”, mert mozgósítja a támogatórendszert – hangsúlyozta a szakember.

Higgadtak és ráüvöltők

A másik ilyen terület a konfliktuskezelés volt, azon belül is az, hogy mennyire képesek higgadtak maradni a konfliktus alatt a párok, illetve a család.

– Nagyon sokan pontosan a pandémiára és a kiszámíthatatlanságra hivatkozva „engedélyt adtak maguknak” a negatív magatartásformákra. Az ENSZ például a koronavírus árnyékpandémiájává minősítette a családon belüli bántalmazást. Tehát azok a családok, amelyek higgadtak tudtak maradni egy ­konfliktusban is, ­messzemenően jobb eredményeket mutattak, mint azok, akik azt mondták, hogy jó, én most kiabálok, mert feszült vagyok, és jogom van hozzá, „ráüvöltöm a másikra” a bajomat.

Ölelésszámok

Sokkal több időt töltöttek a párok a pandémiában egy fedél alatt, miközben volt, akik eltávolodásról számoltak be. Jobban viselték a kríziseket azok a családok, amelyekben képesek voltak gyengédek lenni egymáshoz, akkor is, ha nagy volt a baj. Ez a megállapítás is dr. Mihalec Gábor kutatásából derült ki.

– Akiknél része a rutinnak, hogy kifejezik egymás iránt a gyengédségüket is, például nemcsak elmennek egymás mellett, hanem megsimogatják egymást, megölelik egymást, jó éjt puszit adnak, azoknál kimutatható volt, hogy jobban viselték a krízis­időszakokat is, mint azok, akik alapvetően távolságot tartottak – emelte ki.

A negatív érzelmek kimondása is ugyanúgy közel hozhat - dr. Mihalec Gábor

Forintosítás

A pénz megléte vagy hiánya a negyedik olyan szegmens, amit vizsgáltak a kutatás során.

– Akiknek voltak tartalékaik, azok sokkal lazábban vették az akadályokat, mint akiknek nem voltak, és egyik hónapról a másikra a megélhetésük is nehéz volt. Azt is lehetett mérni ebben a felmérésben, hogy akiknek nem voltak tartalékaik, azok nagyságrendekkel több alkoholt fogyasztottak, mint azok, akiknek voltak, és nagyobb valószínűséggel fordult elő bántalmazás közöttük. Akiknek ugyanis voltak tartalékaik, azok hátradőltek és azt mondták, ezt most fogjuk fel úgy, mint egy szabadságot. Volt, aki azt mondta, hogy ez olyan, mint egy nászút, nem kell bemenni dolgozni, együtt lehetünk, milyen jó. Nyilván, nem volt ott az a nyomás, hogy holnap mit eszünk... Vagyis nem igaz, hogy a pénz nem boldogít – állapította meg a szakember.

Kócosok és borotválatlanok

– Nagyon érdekes felfedezést tettünk abban – amit más, hasonló kutatások nem vizsgáltak –, hogy a rend és az ápoltság kérdése összefügg a kapcsolatok minőségével. Ahogy kinézünk, annak köze lehet ahhoz, ahogy érezzük magunkat – ez vetődött fel bennem, ezért olyan kérdéseket is feltettem a kutatásban, melyek arra vonatkoztak, hogy rendet tartunk-e, ápoltak vagyunk-e, új napirenddel alkalmazkodunk-e az új kihíváshoz. Kiderült, hogy akik felfelé ívelnek, azok rendet tartanak otthon, akkor is, ha körülöttük a világ megáll. Azok csinosak otthon akkor is, ha csak egymást látják. Egyébként már más kutatások is megerősítették azt, hogy egy rendezett élettér rendezett gondolkodáshoz és fegyelmezett életvezetéshez vezet.

Figyelmesek és ridegek

A következő témát, a kutatás újabb szegmensét „érzelmi elérhetőségnek” nevezte el dr. Mihalec Gábor.

– Azt vizsgáltuk, hogy a kapcsolat egyik résztvevőjének szenvedése megérinti-e a másikat, mozgósítja-e a támogatórendszert körülötte. Vagy csak azt mondják például, hogy rossz napja van, van ilyen. Azt tapasztaltuk, hogy azok a családok, amelyekben figyelnek egymásra, bevonódnak egymás érzelmi életébe, fölfelé haladnak a nyomás alatt is – állapította meg.

Univerzális védőfaktor

A tanulmányból az is kiderült, hogy a hitnek, legyen szó akár csak arról is, hogy „túl leszünk ezen”, „megoldjuk majd”, nagy ereje van.

– Ezt úgy fogalmaztam meg, hogy reményfaktor, lehetne hitnek, spiritualitásnak, vallásosságnak is nevezni, de nem szeretném különösebben intézményesíteni ezt a fogalmat. Azok a párok, azok a családok, amelyeknek tagjai valahogy „túlláttak a láthatón”, valamilyen formában, ahogyan ezt ők maguk meghatározták, jobban álltak más területen is. A számok igazolták, hogy a hit egy védőfaktor – foglalta össze dr. Mihalec Gábor.