Egy éjszaka a múzeumban (fotókkal, videókkal)

A Herman Ottó Múzeumban egy jegy áráért hat helyszínen indulhattak felfedezőútra az érdeklődők. A Győri kapuban az évek óta zárva tartó Lézerpont Látványtár is megnyitotta kapuit, emellett család- és gyermekbarát események, koncertek, kiállítások, zenés gasztroélmények is fűszerezték a múzeumi éjszakát. 

– A gyerekek nagyon élvezték a dínós programot a Herman Ottó Múzeumban! – mondta Nagy Zoltánné, aki családjával együtt elsőként a Pannon-tenger Múzeumba látogatott el. A „Legyél te is dínószelídítő!” című eseményről azt mondta, nagyon nagy sikere volt a családok körében. Itt ásványkvíz és kalandtúra is szerepelt a programok között. 

Képtár, újragondolva 

Koszteczky Zsófia a képtárra volt kíváncsi többek között. – Minden évben megnézzük ezt a tárlatot, nagyon sok olyan kép van itt, ami a kedvencem, és mivel azt írták a programban, hogy a képtár most utoljára látogatható ebben a formájában, úgy döntöttem, ezt nem lehet kihagyni! 

Hamarosan egy új kiállítási koncepció mentén elindul a tervezés. Erről dr. Hajdu Ildikó, a Herman Ottó Múzeum általános igazgatóhelyettese beszélt. – Egy izgalmas kiállítás körvonalazódik, amely a jelenlegi kiállítási anyagra épül, vagyis nem kell attól tartani, hogy a nagy kedvencek hiányoznak majd belőle – hangsúlyozta a szakember, aki elmondta, a képzőművészet Miskolcon őrzött kincseit nagyobb időkeretben és sokkal bővebb áttekintést adó tárlattal szeretnék majd megmutatni. 

Exkluzív felvételek 

A galériában Kónya Ábel tag­intézmény-vezető a kiállítás megnyitója előtt még az utolsó simításokat végezte. Néhány címke hiányzott még nevekkel és címekkel, amik a helyükre is kerültek Csizik Balázs, Jónás Péter, Kulcsár Gáza, Szabó Kristóf KristofLab csoportos városkutatási kiállításának helyszínén, a Miskolci Galéria Rákóczi-házában.

– Ez az egyik mai csemegénk, az Alapítás című kiállítás – emelte ki Kónya Ábel. – Egy négyfős csoport kiállítása. Az együttműködésük azon alapszik, hogy olyan alkotásokat hoznak létre, amelyek egy város létezését, kialakulását, kialakítását próbálják feldolgozni, és ebben vannak exkluzív, kifejezetten Miskolcról készült fotók is. 

Közösségi élmény 

Kónya Ábel szerint a Múzeumok Éjszakája mindig egy rendkívül jó közösségi élmény is egyben. – A kultúránk nagyon fontos része a vizualitás, a kiállítások, a tárgyi kultúránk és azok a régészeti csemegék, amikkel most is találkozhattak a látogatók. Szerintem ez legalább annyira fontos, mint amikor tegnap este ültem itt a galéria udvarán, és hallottam a beszűrődő lakodalmas rockot, ami biztos nagyon népszerű, de szerintem mi jobbak vagyunk! 

Szimfonikus élmények 

Jótékonysági hangverseny is volt a Miskolci Szimfonikus Zenekar közreműködésével, ahol a művészetbarátok a 100 éve alapított Miskolci Művésztelepért, a Miskolci Galéria Alkotóházáért foghattak össze.

– Különleges atmoszférája volt ennek a hangversenynek, nagyszerű volt ebben térben hallani ezeket a műveket. Jó lenne máskor is ehhez hasonló eseményt szervezni ide – foglalta össze véleményét Sípos Ferencné, aki családjával együtt a koncertprogrammal kezdte a múzeumi éjszakát. 

Teljesség nélkül 

A Színészmúzeumban már 22 alkalommal volt Légyott. Itt a misztériumjátékokról is halhattak előadást az érdeklődők, a legkisebbek pedig bábszínházat játszhattak. A Petró-házban „Tűzzel-vassal” kiállításhoz kapcsolódva vívóbemutatón vehettek részt az érdeklődők, a Papszeren pedig egy 4000 éves régészeti titokról is lekerült a lepel, míg a Szabó Lőrinc Könyvtár udvarán kortárs könnyűzenei élmenyékkel gazdagodhatott a közönség.

(A borítóképen: A csoportkép elengedhetetlen kellék a Múzeumok Éjszakáján is)