Lélekgyógyító kisállatok

Szerkesztőségünk „oszlopos” tagja jó ideje Boon, a németjuhász alapokkal bíró keverék talált kutyus. Gyakorlatilag az értekezleten való részvételen túl a vidám hangulat fenntartásában is jeleskedik, és külön szolgáltatásként – ha az ügyeletes figyelmét elkerülné – ráerősít, ha szirénázást hall a ház előtt. Mindenkinek van egy kedves szava hozzá, az elszabadult súlygyarapodás miatt már korlátozást is kellett bevezetni a táplálásában. Ha pedig idegen érkezik a szerkesztőségbe, meg kell felelnie a szimatpróbának. 

Egyetlen vigasz 

A kutyák, lovak, macskák és a többi házi- vagy szelíd(ített) állat közelsége kedvező hatással van ránk: nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak vagyunk, ami testi egészségünkre is pozitívan hat – írja a webbeteg.hu. Az egyedül élő idős emberek számára sokszor házi kedvencük jelenti az egyetlen vigaszt, nem érzik magukat magányosnak, szeretetet adnak és kapnak. Az iskolában kirekesztett, osztálytársai által kiközösített, magányos gyerekek önértékelését semmihez nem hasonlítható eredménnyel javítja egy négylábú barát, akihez odabújhat, akiről gondoskodhat. Az állatokat nem érdekli, hogy valaki szép vagy csúnya, alacsony vagy magas, divatos vagy sem, és legfőképpen nem kötik feltételhez szeretetüket. Egy kutya vagy egy nyúl ideális választás az ilyen gyerekek számára. 

Stressz-szakértők szerint az ideális munkahelyen az irodában legalább egy kutyának is kellene lennie. A kutya jelenléte nemcsak a stresszt és a feszültséget oldja, hanem az egészségre is jó hatással van. Kutatások bizonyítják, hogy elég egyszerűen megérinteni a kutyát vagy belenézni hűséges szemébe ahhoz, hogy a vérnyomásunk csökkenjen, és endorfin szabaduljon fel, sőt a legújabb eredmények azt igazolják, hogy utóbbi akkor is megtörténik, ha egy térben vagyunk a kutyával, vagyis puszta jelenléte elegendő ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat. Attól függetlenül, hogy kutyánk a kertben vagy a lakásban él, igényli a napi kétszeri sétáltatást, ami nemcsak neki, de a gazdiknak is jót tesz. 

Ugyanez elmondható a lovaglásról is: a szabad levegőn való mozgás erősíti a kórokozókkal szembeni ellenálló képességet, és javítja erőnlétünket. Szakértők szerint mindegy, hogy valóban képzett terápiás állatról vagy egy barátságos házi kedvencről van-e szó, az állatok közelsége mindenképp jó hatással van a valamilyen lelki traumát átélt emberekre. A legismertebb módszer talán a lovas- és a delfinterápia, a delfinek például nagyon sokat segítenek a magukba forduló, autista gyerekeken. Sokan a terápia során kezdenek el újra beszélni. A lovas terápia (hippoterápia) főként azoknak az embereknek nyújt segítséget, akik stroke-on vagy más agyi sérülésen estek át, sclerosis multiplexben szenvednek vagy szellemileg sérültek, fogyatékkal élők. A lovas terápia fejleszti a koordinációs készségeket, az egyensúlyérzéket és az önbizalmat, továbbá segít a hiperaktív és olvasási zavarral küzdő gyerekeken is. 

Pszichológusok és viselkedéskutatók szerint ennek az az oka, hogy az állatok olyannak fogadnak el minket, amilyenek vagyunk. Az ember és állat között különleges kötelék alakul ki, szavak nélküli kommunikáció zajlik. A háziállatot tartó, szívinfark­tuson átesett páciensek az infarktust követő egy évet sokkal nagyobb eséllyel élik túl, mint azok, akiknek nincs házi kedvencük. Teljesen mindegy, hogy milyen állatot tart az illető, kutyát, macskát, madarat, hörcsögöt, halat, bármilyen háziállatot.

(A borítóképen: Boon igazi házőrzőként vigyáz a szerkesztőségre)