Meg kell tartani a szellemi elitet

Általában van egy továbbtanulási hisztéria, szorongás a szülőkben, mielőtt iskolát választanak gyermeküknek – mondta Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetője. Manapság divatos az alternatív, gyermekkímélő, szeretetteljes és gyermekközpontú pedagógiai áramlatok választása, mint például a Waldorf vagy a Montessori és hasonlók. Ez azonban egy szélsőséges megközelítés. A másik irányzat pedig a hagyományos kemény, poroszos elv. A felvételi szűrők még eszerint mérik a gyerekeket, ezért a szülők e kettő között ingadoznak. Az a legfontosabb, hogy ismerjük saját gyermekünket és igényeit – hangsúlyozta a szakember. Sajnos elég nagy a hiány a jó minőségű önismereti tesztekből, foglalkozásokból, de az MCC általános és középiskolásoknak is nyújt olyan programokat, ahol az őket mentoráló szakemberek tudnak visszajelzést adni a tanulóról. Érdeklődéséről, a tehetség irányairól. Az iskolának is ez a feladata, kell, hogy kialakuljon néhány év alatt egy kép a gyerekről. Ez azonban nem mindig pontos – emelte ki az intézetvezető. Hozzátette: rengeteg olyan diákjuk van, akiről az iskolában nem derül ki a tehetsége, rejtve marad, mert a tanórákon inkább megfelelés, tanulás, számonkérés van, és valójában alig láthatóak ezek a képességek. Amikor valamilyen szabadidős rendezvény van, mint bál vagy fesztivál, esetleg tábor, akkor döbbenek meg a pedagógus kollégák, hogy a kettes-hármas tanulók milyen ügyesek, okosak és felszabadultak egy másik szituációban.
 

Proaktivitásból kevés van 
 

A továbbtanuláskor figyelembe kell venni a gyermek szívének vágyát, a státuszt, amelyet szeretne, és a megélhetés dolgát is, ezeket egyben kell kezelni. Van olyan szakma, amellyel sokat lehet keresni, de a gyerek gyűlöli, nem szeretné tanulni, akkor ez nem jó döntés. ­Kompromisszumokat kell kötni, egyensúlyt keresni. Az élethosszig tartó tanulásban pedig mindenre van idő, második, harmadik és további esély is van. Fontos a továbbtanulás már a középiskolában is, de nem 18 éves korában dől el egy fiatal ember sorsa. Számtalan csodagyereket láthattunk már negyvenéves korára elszürkülni, alacsony státuszú pozícióba visszaesni, pedig elit gimnáziumban és elit egyetemen tanult – mondta Setényi János. A szakember véleménye szerint kétféle ember van: az egyik, aki keresi a helyét a készben, hogy miből fog megélni. A másik, aki föl akarja építeni az életét, és ki akarja találni, hogy mit fog csinálni, vagy ha nincs olyan, akkor majd ő elkezdi proaktívan. Ebből az utóbbiból sajnos Borsod megyében kevés van. 
 

Menni és maradni 
 

A fiatalok menjenek világot látni, mert ez fontos, de ez ne legyen végleges búcsú, térjenek vissza – fogalmazott az oktatási szakember. Utána itthon lehet maradni és boldogulni a diplomával, családot alapítani, jól élni. Mindez lehetséges. Ennek a megyének és még néhány megyének az országban alapkihívása, hogy meg kell tartania szellemi elitjét, vagy visszacsatornázni ide, mert eljött az innováció ideje. Az utolsó tíz évben a megye felzárkózott, és ma egy átlagos magyar megye gazdasági mutatóival rendelkezik. Erről kevés szó esik, pedig ez egy nagy siker. A nagyvárosok jól haladnak, de a kis­településeknek szükségük van a lokális hősökre, akik jól képzettek, és élvezik a kreatív kihívást. 
 

Digitális átalakulásban 
 

Egy nagy kulturális átmenetben vagyunk, a tanárok is tanulják még az új digitális oktatási formákat. Ugyanúgy alanyai és elszenvedői az átmenetnek, mint a szülők. Ma már minden elérhető az interneten, főleg annak, aki tud angolul. A digitális forradalom már zajlik. A legjobb tartalmakat a legjobb előadóktól lehet ingyenesen elérni, amely át fogja alakítani az oktatási módszereket – tudatta a szakember. Bárhol, akár otthon a karosszékben ülve hozzájuthatunk. Az átmenet zajlik mindenütt a világon. Olyan ország, amelyre rá lehetne mutatni, hogy őket kell követni, most nincs. A kormányok azon dolgoznak, hogy hogyan engedjék be ezt a forradalmat az iskolákba, úgy, hogy a modernizáció elinduljon, de ne verjék szét az iskolák rendszerét. A pandémia alatt ugyanis kiderült, hogy a szülők mennének dolgozni, ezért jó, ha a gyerek iskolába megy. Illetve a szociális juttatások nagy része is az iskolához kötődik, mint például az ingyenes étkezés. A továbbtanuláshoz, érettségi­hez, a felvételihez szükség van magára a házra, az intézményre. A tanuláshoz már nem feltétlenül, de minden máshoz, ami hozzá kapcsolódik, igen – vélekedett Setényi János. A világban hazánk oktatási rendszere középen áll. A járvány alatti digitális átállásban nemzetközi összehasonlításban a magyar iskolák nagy része jól teljesített. Nagy innovációs erő van a pedagógusokban, de ezt jelentősen visszafogja az a törekvés, amellyel az intézmények hagyományos működését fent akarják tartani. A közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás nagyban különbözik egymástól. A felsőoktatásban elindult a modernizációs folyamat. A szakképzésben is hasonló tendencia figyelhető meg. Ahol óvatosabbak, az a közoktatás.
 

(A borítóképen: Setényi János: a fiatalok menjenek világot látni, mert ez fontos, de ez ne legyen végleges búcsú)