Matyóföldön jártunk! Ahol még élnek a húsvéti hagyományok

Az idei húsvéti roham előtt Matyóföldön jártunk utána annak, hogyan őrzik a népszokásokat és hagyományokat az itt élő emberek. A mezőkövesdi Hadas városrészbe érve Kovács Szabolcs festettbútor-készítő népi iparművész és népművészet mester házában egy valódi időutazásban vehettünk részt.

Húsvét és a szerelem

A húsvéti locsolkodás hagyományát a mai napig őrzik Mezőkövesden. Kovács Szabolcs azokról az időkről mesélt, mikor csapatba verődtek a férfiemberek és útnak indultak, hogy egy-egy vödör vízzel megöntözzék a környék lányait, asszonyait, akik cserébe kézzel festett tojásokkal és pipíccsel, vagyis kelt kaláccsal kedveskedtek a locsolóknak.

A húsvét ünnepét a szerelem varázsa járta át. A szerelmes fiú különös figyelmet fordított arra a házra, ahol a kiszemelt lány élt. Nem volt ez másként fordítva sem! A szerelmes lány a legszebb általa készített tojást a vágyott fiúnak adta. A tojásokat ők maguk festették, nem volt két egyforma, mindenkinek megvolt a maga stílusa.

De hogy a szerelem beteljesedhetett-e, arról a családok döntöttek. Ha a szülők, nagyszülők megegyeztek, nem volt akadálya a frigynek. A matyó hagyományok az esküvő és a házasság körül forogtak, hiszen a festett bútorok, a hímzett textíliák mind-mind a kelengye részét képezték - meséli Kovács Szabolcs.

Had korogjon, csak ragyogjon

Az eladósorba került lányt férjhez kellett adni. A szülők, nagyszülők gondoskodtak arról, hogy a lány és a kiszemelt fiú találkozhasson, megismerhesse egymást. Sok választásuk, beleszólásuk nem volt a fiataloknak, ha a családok megegyeztek, az esküvő előkészületei meg is kezdődtek. Szegény leány csak hozzá hasonlóhoz mehetett férjhez, voltak is ebből nagy tragédiák - mondja Kovács Szabolcs.

Ha esküvőről volt szó, a családoknak semmi nem volt drága. A "Had korogjon, csak ragyogjon" mondás arra utalt, hogy hiába voltak szegények, a fiatal házasoknak szánt festett bútoroknak, elsősorban a ládának, melyben a kelengyék voltak - és amelyet körbevittek a településen -, a hímzett textíliáknak, ruháknak díszeseknek és gazdagságot sugárzóknak kellett lenniük.

A közel 280 éves múlttal rendelkező észak-magyarországi virágozott bútor, főleg ládák, ágyak, bölcsők bekerültek a szobákba. A legrégebbi darabok öregkék alapszínnel készültek, majd a hozományládákhoz népszerűvé vált a piros alapszín és később a sötétbarna alapszín is megjelent.  A bútorra festett virágmintákat soha nem befolyásolták az egyre színesebbé váló hímzésminták, melyek közel 100 évvel később jelentek meg. A bútorra mindig is térhatású, satírozott, átmenetes színvilágú, előrajzolás nélküli rózsákat, tulipánokat festettek a virágozó asztalosok. A jellegzetes ünnepi matyó viseletre viszont  síkra redukált, egyszínű sziromleveles, de egyre színesebbé váló virágokat, rózsákat, tulipánokat hímeztek a hölgyek, előrajzolás alapján. A dúsan hímzett öltözéket belerakták a dúsan díszített ládákba. Így találkozott e kétfajta díszítőműveszet a  matyó otthonokban.

Ősöktől örökölt hagyományok

Ezek a minták, motívumok a helyi mesteremberek kezei alatt születtek meg, és váltak világszinten ismertté az idők múlásával. Kovács Szabolcs és felesége házában az érdeklődők nemcsak az elkészült munkákkal ismerkedhetnek meg, a mesterek bemutatókat is tartanak. A népszokásokat a matyó családok hűen őrzik, generációról generációra adják át a család féltve őrzött kultúráját, tárgyi emlékeit, hagyományit. Kovács Szabolcs édesapjától, Kovács Andrástól tanulta meg az asztalos- és bútorfestő mesterséget. Édesanyja, Kovács Andrásné hímző-tojásfestő népi iparművész volt, akinek munkásságát feleségével együtt ápolják.

Matyóföld egy elvarázsolt hely, ahol visszautazhatunk az időben, megtanuljuk értékelni hagyományainkat, kultúránkat.

Nézze meg a videót!

Videós tartalmaink továbbra is megtalálhatóak a YouTube csatornánkon.

Kovács Szabolcs festettbútor-készítő népi iparművész, a Népművészet Mestere 1984-től rendelkezik saját műhellyel a mezőkövesdi Hadas városrészben. Országos pályázatokon 1986-től vesz részt. 1987-ben lett népi iparművész, ekkor kapta meg a Népművészet Ifjú Mestere, 2013-ban pedig a Népművészet Mestere címet. Első kiállítására 1989-ben került sok Mezőkövesden. Munkái azóta bejárták a világot, Budapesten át egészen New Yorkig vitte hírét a matyó kultúrának.

Húsvét Matyóföldön

Mezőkövesden április 17-18-án a Hadas városrészben (Kisjankó Bori u., Mogyoróköz, Eötvös u.) színes programokkal várják az ide látogatókat.

Vasárnap a Hadas városrész színpadán A kiskakas gyémánt félkrajcárját nézhetik meg a látogatók a Galagonya Bábszínház előadásában (10.30-11.15 ). Délután 13.00-tól a Matyó Nagymamaklub, a Rozmaring Néptáncegyüttes, a Karító Néptáncegyüttes, a Mezőcsát Népi Együttes és a Tobán Népművészeti Egyesület adnak műsort, majd 16.30-tól a Balkan Fanatik Trio lép színpadra.

Hétfőn a 10.00-től a Matyó Néptáncegyüttes, a Matyó Népi Együttes és a Matyó Nagymamaklub műsorai tekinthetők meg. 11.30-tól Oszvald Marika lép színpadra, 16.00-től Farkasházi Réka és a Tintanyúl Trio ad koncertet.

A hétfői nap folyamán többször lesz vödörrel locsolás!

Mindkét nap 10.00 és 17.00 között a Hadas városrészben számos érdekes programmal várják a látogatókat: Magyar népmese játékpark, babasarok, óriásbuborék fújás, Hímes tojás műhely, Gyöngyfűző műhely, Kézműves kirakodóvásár, Mesterség bemutatók az alkotóházakban (bútorfestő, mézeskalácsos, tűzzománcos, fazekas, zeneház), Interaktív kiállítás a Hadas Látogatóközpontban. A Gépmúzeumban húsvéti állatudvar, kovácsbemutató, kézműves foglalkozás (a Mezőgazdasági Gépmúzeumért Kh. Alapítvány szervezésében) vár az érdeklődőkre. A Matyó Múzeumban húsvéti képeslap kiállítást tartanak a Zempléni Múzeum gyűjteményéből.

A belépés és a parkolás mindkét nap ingyenes. A program- és időpontváltoztatás jogát fenntartják a szervezők.

(A borítóképen: Kovács Szabolcs festettbútor-készítő népi iparművész és népművészet mester mesél a matyó húsvétról. Fotó: BNR)