Bűneinkért vállalta a halált

Minden római katolikus templomban egyforma liturgiát tartanak nagypénteken, amelynek sajátos jellegzetességei és elemei vannak. Ezek a Jézus Krisztus keresztre feszítése és halála fölötti szomorúságot és gyászt fejezik ki, és segítenek átélni, amit ilyenkor ünneplünk. 
 

Mise helyett liturgia 
 

– A nagypéntek az egyetlen nap, amikor nincsen szentmise. Liturgiát tartunk, de ebből kimarad az átváltoztatás. Mivel a katolikus hit szerint a szentostya a jelen lévő Krisztust jelképezi, ezért ennek elmaradása arra utal, hogy nincs jelen Jézus, hiszen elfogták, majd meghalt – magyarázta Tompa István, a kazincbarcikai Szent Család-templom kántora. – Ilyenkor a mondás szerint a harangok Rómába mennek, azaz elhallgatnak, és csak húsvétvasárnap szólalnak meg újra. Az oltárt pedig minden díszétől megfosztják a nagycsütörtöki szentmise végén, amivel már jelzik, hogy Jézust elhurcolták. Emellett letakarják az oltárképet és a kereszteket is, de néhány templomban Szent Sírt állítanak fel, ami a Messiás halálát jelképezi. A nagyböjt és a bűnbánat színe a lila. Viszont nagypénteken a pap piros ruhát visel, ami a Megváltó áldozatát és vértanúságát szimbolizálja. 

Szigorú böjti nap a nagypéntek, amikor sok hívő csak kenyeret eszik, vizet iszik és keresztúti ájtatosságot végez. 

– Ahol van rá lehetőség, például nálunk is, nagypénteken, az esti ünnepi szertartás csúcspontjaként elénekeljük a passiót, azaz Jézus szenvedéstörténetét. Azért, hogy erre ráhangolódjunk, keresztút keretében felidézzük Krisztus szenvedéseit kedden a régi Avilai Nagy Szent Teréz-templom előtt. Nagypénteken 15 órakor, a Megváltó halálának időpontjában pedig itt, a Szent Család-templomban a gyönyörű kovácsoltvas stációknál, amiket Fülöp Tibor kovácsmester készített. Ha jó idő van, akkor a kinti márvány stációs képekhez megyünk ki – mondta a kántor. 

Nagypénteken történt meg a megváltás, amit a húsvéti feltámadás misztériuma követett. 

– Bár fontosak a liturgikus elemek, de mi, katolikusok nem tárgyakban hiszünk, hanem Jézus Krisztusban. Isten óriási szeretetére utal, hogy elküldte a fiát a világba, aki nem csak a hívők bűneiért halt meg. Szenvedéseivel és kereszthalálával magára vette a mindannyiunk vétkeiért járó büntetést, és helyreállította az Atyával való kapcsolatunkat. A Teremtő kegyelmét mutatja, hogy az ember szabad akaratot kapott, tehát ezt akár elutasíthatja. Az orosz–ukrán háború árnyékában ez különösen aktuális. A mi közösségünk is elkezdett imádkozni a békéért. Egy hete érkeztek a szalézi rendházba menekültek, és gyűjtéssel is igyekszünk segíteni. Jó látni, ahogy a közös ügy érdekében megmozdulnak az emberek. Ez is erőt adhat, hogy ebben a forrongó világban megmaradjunk a helyes úton, és igyekezzünk megvalósítani a szeretetet, ami minden keresztény életfeladata – hangsúlyozta Tompa István. 
 

(A borítóképen: Tompa István a római katolikus ünnep jellegzetességeiről beszélt)