​A Nobel-díjasok emlékfala szomszédságában

A Cambridge-i Egyetem Természettudományi Karának másodéves biológushallgatója legidősebb unokám, Buzafalvi Dénes, aki diákolimpiai aranyérmes.
 

Színvonalas oktatás 
 

Az angol diákéletről kérdeztem: miért választotta az Egyesült Királyságban való tanulást, és mi döntött az 1209-ben alapított, a filmekből is jól ismert Cambridge-i Egyetem mellett. Ezt válaszolta: 

– Több tényező is befolyásolt ebben. Elsőként: az egyetem színvonalas oktatása vonzott. Itt a tudományterületük élén járó szakemberektől és oktatóktól sajátíthatom el a biológiát, kiválóan felszerelt laborkörnyezetben. A kurzusmodell is tetszett, ugyanis itt minden természettudomány az első két évben szabadon válogatható össze a tantárgyaink közé, az ökológiától a biokémián át az anyagtudományig. Ezenfelül természetesen szerepet játszott az is, hogy kint számottevő magyar közösség található, melynek tagjai közül többeket ismertem a felvételim előtt is. 

Hogyan működik az angol nyelvterületen második legrégebbi, világviszonylatban pedig a harmadik egyetem, mely felsőoktatási intézményként folyamatosan bocsátja ki a jól felkészített egyetemistákat a „diákgyárból”? Mivel másabb ez a patinás egyetem ez egyéb európai és magyar universitasoktól? – kérdeztem.
 

Sűrű harmadok 
 

– Ha az alapokat nézzük, minden egyetem elég hasonló, ez nem is olyan meglepő talán. Vannak alap-, mester- és PhD-képzések is, annyi a magyarhoz képest talán a szembetűnő különbség, hogy a mesterképzés itt csak egy év. Én a természettudományok (Natural Sciences) szakon vagyok hallgató, ha itt maradok mesterképzésre, 2024-ben fogok végezni. Ami még érdekes lehet, hogy az itteni év harmadokra van osztva, és minden harmad csak 8 hét hosszúságú. Ez azt jelenti, hogy a szigorú értelemben vett tanév az év felét se foglalja magában. Ennek ellenére rengeteget kapunk ezekben a rövidnek mondható időszakokban. A trimeszterek sűrűek, kihívás teljesíteni őket. A másik fontos különbség a college rendszer, ez Angliában is csak pár egyetemen maradt meg hagyományalapon. A lényege, hogy az egyetemnek központilag nagyrészt csak oktatási és adminisztratív feladatai vannak, erre épülnek a pár száz fős intézmények, a college-ok. A college-ok valamennyire úgy működnek maguk is, mint kisebb egyetemek, a saját épületeikkel, oktatóikkal, diákjaival. ­College szinten történik a tanítás egy része, és a diákok főleg a college-ukkal vannak kapcsolatban. Ott esznek, ott laknak, ott járnak könyvtárba. Cambridge-ben 31 ilyen college tartozik az egyetemhez, én a St. John’sba járok, ami az egyik legnagyobb. 

A cambridge-i diákéletről ezeket osztotta meg Dénes: – Annak ellenére, hogy Cambridge nem tartozik a legnagyobb városok közé – lakossága Győréhez hasonló –, bőven akadnak itt lehetőségek. Mivel az egyetem nagy részét teszi ki a városnak és a turizmus is élénk, rengeteg az étterem, pub, mozi, színház és egyéb társasági helyszín vagy esemény. Ezenkívül az egyetemi sportélet is jelentős, a legnépszerűbb sportok a foci, a rögbi és az evezés, de több tucat más sportágnak is vannak klubjai, akár egyetemi, akár college szinten. Nekem az evezés tetszett meg a legjobban, most is aktív vagyok benne, még ha nem is versenyszinten. A nagy rivális, Oxford ellen megtartott sportviadalok kifejezetten nagy látványosságok szoktak lenni. 

A hallgatók elhelyezése évről évre változik, de a college-ok általában minden diáknak garantálnak az intézményen belül szállást. Ezek kifejezetten jó minőségű szobák, és nem kell osztozni senkivel se rajtuk. Az egyetem szerencsére ad ösztöndíjakat is az ottani életvitel fedezésére. 
 

Száz magyar diák 
 

Dénes még a brexit előtti szabályok szerint tanulhat itt, akkor még csak 9 ezer 250 font volt a tandíj, és lehetett rá igen kedvező konstrukciójú hitelt felvenni. Azóta már az újonnan érkező magyar diákok is a nemzetközi tandíjat kell, hogy fizessék – ez legalább évi 23 ezer 340 font, ami sokakat meggátol a kijutásban. 

– Jelenleg körülbelül száz magyar diák tanul itt, jó közösség alakult ki. Sajnos, ez az intézkedések miatt az elkövetkező években radikálisan csökkenni fog – tette hozzá Dénes. 
 

Hírességek emlékére

A Cambridge-i Egyetemen sok későbbi világhíresség tanult, dolgozott. Nekik állít emléket az intézmény. Dénes, mint hozzá közel állót, a Biokémia Intézet auláját említette: az ott munkát végzett Nobel-díjasok emlékfalát, amelyen megtalálható Szent-Györgyi Albert neve is, aki rövidebb ideig végzett ott kutatásokat. 
 

(A borítóképen: Buzafalvi Dénes a college-ban)