Szőlőművelés

2022.03.02. 12:00

Változó klíma, változó évjárat

Az éghajlati problémák a borfajták ízvilágára egyelőre nincsenek hatással, finomhangolással tartani lehet a stílusjegyeket.

ÉM

20211002 Tokaj fotó: Kozma István KI Észak-Magyarország Vakok és gyengén látók részvételével jótékonysági „vakszüretet” a Tokaj-Hegyaljai Disznókő birtokon az Első Miskolci Lions Klub.

Fotós: Kozma István

20211002 Tokaj fotó: Kozma István KI Észak-Magyarország Vakok és gyengén látók részvételével jótékonysági „vakszüretet” a Tokaj-Hegyaljai Disznókő birtokon az Első Miskolci Lions Klub.

Fotós: Kozma István

A klímaváltozás miatt a jövőben átalakul a borok ízvilága, mivel az éghajlati problémák egyre inkább érintik a termelőterületeket szinte minden földrajzi szélességen – jelent meg a világ tradicionális borrégióinak termelőire és borszakértőire hivatkozó hír a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa honlapján. Az írás leszögezi, hogy az időjárás változásának ízei az egyik vagy másik évjáratban a borkészítés létezése óta elfogadott norma volt, az éghajlatváltozás azonban egyre nehezebbé teszi a klasszikus borok régiójellegének a fenntartását. Az elmúlt év szélsőséges időjárási eseményei ráadásul jelentős károkat okoztak Európában többek között a francia, német és olasz borkészítőknek. Az Európai Bizottság nemrégiben pedig bejelentette: engedélyezik a nehéz éghajlati viszonyoknak ellenálló hibrid fajtákból készült borok előállítását. 


Az utóbbi évek szokatlan éghajlati jelenségei, az évszakok egymásra torlódása, a kiszámíthatatlan csapadékviszonyok a hazai bortermelőket ugyancsak érintik. Az Észak-Magyarország által megkérdezett borászok azonban nem a tradicionális szőlőfajták lecserélésében, hanem a változásokhoz való alkalmazkodásban látják a megoldást. 
 

Évtizedek kellenek 
 

A Rátkán családi pincészetet vezető Árvay János úgy mondja: a hegyaljai borvidék őshonos fajtái, a furmint és a hárslevelű kiválasztódása sok száz éves folyamat eredménye, amelyben természetes módon közreműködött az emberi szakértelem. A fajták így adaptálódtak a mikro­klímához, a vulkáni kőzet ásványosságához és a vidékre jellemző csapadékeloszláshoz, amire hivatkozva úgy véli: évtizedek kellenek ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait megérezzék. Bár a kutatóintézetek foglalkoznak a borkészítés és az éghajlat kapcsolatának elemzésével, amióta ők szőlőt művelnek, jelentősebb változást nem tapasztaltak mindennapi munkájukban. 


A megszokott művelési módok szerint néhány év vagy évtized múlva vélhetően már nem lehet minőségi szőlőt termeszteni, de a földciklusok változásához alkalmazkodni kell, teszi egyértelművé álláspontját Árvay János. Portugál termelők példáját hozva megemlíti, hogy ott már most is védeni kell a termést az erőteljes napsugárzástól, amit többek között azzal érnek el, hogy több levelet hagynak a tőkéken. 


Az Árvay Pincészetben egyelőre még csak ott tartanak, hogy minden borévjáratnak más az illat- és zamat­anyaga, más a savegyensúlya. Ha negatív változás lesz e tekintetben, az legfeljebb évtizedek távlatában mérhető, azaz a sorozatosan rossz évjáratokban lehet majd felfedezni. De ez, véli, az ő generációjának az életében nemigen lesz megtapasztalható. 


A változó időjárás, a jelentős esőket követő aszályos időszakok rányomják a bélyegüket a szőlőtermelésre, amit kivédeni az évtizedekkel korábban bevált módszerekkel már nem lehet – fogalmaz meg hasonló véleményt a fiatalabb borászgeneráció képviselője, az Organikus Szőlőbirtok és Pincészet irányítója, Sándor Zsolt. Úgy mondja: a szőlőművelésben semmi nem megy papírforma szerint. A természet diktál egy bizonyos tempót, amit követniük kell, ennek ismeretében pedig meg kell tudni oldaniuk, hogy a változásokhoz alkalmazkodva is ugyanabba az irányba tereljék a szőlőt, amibe ők szeretnék. A klímaváltozás hatása a borok ízvilágán keresztül meglátása szerint nem érezhető, mert értő „finomhangolásokkal” tartani lehet azokat a stílusjegyeket, amiket korábban meghatároztak. 


A bioművelés, amit a fiatal borász előtérbe helyez, a növény kondíciójára és a betegségek megelőzésére helyezi a hangsúlyt. Ásványi elemekkel, nyomelemekkel, a talaj biológiai összetételének módosításával igyekeznek erősíteni a növény „immunrendszerét”, amivel a szélsőséges időjárás egyik káros hatásaként fellépő növénybetegségek kialakulását is meg lehet előzni. 
 

(A borítóképen: A szőlőművelésben is alkalmazkodni kell a változásokhoz)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában