Titkok nélkül a boldog házasságról

Mára a pszichológia elég fejlett ahhoz, hogy ki lehessen mondani, mitől boldog egy házasság. Részben attól, amitől mi magunk boldognak érezzük magunkat: a megelégedettség érzésétől, a kiegyensúlyozottságtól, a harmóniától, a belső béke megtalálásáról. A házasságban azonban ezeket a másikkal együtt kell megtalálni, közös nevezőre hozni és egy életen át működtetni. Ehhez viszont nagy türelem kell, egymás iránti szeretet, megküzdési képesség és nyílt kommunikáció, amelyhez az otthonról hozott minták adnak alapot. A másikkal való együttélés képességét a szülői, az apai és az anyai mintákból vesszük és örökítjük át, de mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy boldognak éljük meg házasságunkat.

A kölcsönösség 

 

– Sok minden eldől már a párválasztásnál. Ezért is fontos a nagy ő megtalálása, ami többnyire a közös értékek és célok felismerésén alapul – hívja fel a figyelmet Makkai László, a Miskolci Ökumenikus Egyetemi Lelkészség görögkatolikus lelkésze, pasztorálpszichológus-lelkigondozója. – Ne gondoljuk azt azonban, hogy ennél a pontnál hátradőlhetünk. A házasságot ápolni, gondozni kell, mindig és mindkét félnek tennie kell megmaradásáért. Elsősorban azt, hogy ne váljon az megszokottá, vigyünk bele spontaneitást és újítsuk meg folytonosan, járjunk el közösen programokra, töltsük el együtt a szabadidőnket, ami viszont minőségi idő legyen. Szervezzünk hosszú hétvégéket, sportoljunk együtt, menjünk el vacsorázni, színházba, vagy csak üljünk le otthon kettesben, és beszélgessünk egymással. Szakadjunk ki a hétköznap forgatagából, és teremtsünk lehetőséget olyan együttlétekre, amelyekben közösen töltődünk fel és közösen gyűjtünk élményeket. Gyakran elfelejtődik, ám fontos az is, hogy mindvégig maradjunk meg nőnek, illetve férfinak a kapcsolatban, és ezt fedezzük is fel egymásban. Lepjük meg időnként egymást valamivel, egy csokor virággal vagy egy szelet süteménnyel – sorolja a lehetőségeket Makkai László. – Ezek az apró, közös élmények töltik meg élettel és lendítik előre a kapcsolatot – fűzi hozzá. 

Azt azonban ne gondoljuk, hogy a legboldogabbnak tűnő kapcsolatokban nincsenek konfliktusok, nehézségek, megoldásra váró feladatok. – Itt a legfontosabb viszont azt tisztázni, hogy kivel akarom ezeket a gondokat átbeszélni és közösen megoldani. Ha ez mindig a házastárs, akkor a kapcsolat jól működik – magyarázza a pasztorálpszichológus. – A gondok közös megoldásához azonban meg kell tanulnunk előbb felismerni, majd pedig meg is fogalmazni azt, hogy mi mit szeretnénk, és mire lenne szükségünk, amit aztán fel is merünk hozni a társunknak annak érdekében, hogy közösen találjuk meg rá a megoldást – teszi hozzá. A lelkigondozó meglátása szerint az is gyakran merül feledésbe, hogy a házasság nem csupán kötöttségekről, hanem a szabadságról is szól. Ahhoz, hogy boldog házasságban éljünk, stabilitást kell egymásnak nyújtanunk, és biztosítanunk kell a másik önállóságát, valamint kiteljesedését. 

A házasságot gondozni kell, mindig és mindkét félnek tennie kell megmaradásáért - Makkai László

Makkai László biztató irányú változásnak tartja, hogy az elmúlt 10 évben kedvezően alakult a házasságkötések és válások száma hazánkban. Míg 2010-ben csak 35 ezer házasságot kötöttek, ami a házasságok mérlegét tekintve mélypontnak nevezhető, addig 2020-ban már 72 ezret, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig több mint 4 és fél ezret. Hozzátette: a párok átlagosan 30-32 évesen házasodtak össze először. A pasztorálpszichológus a válások számát is megnyugtatónak véli. Mint mondta: míg 2010-ben 100 házasságból 68 végződött válással, addig 2020-ban már csak 22. Az adatok alapján a pasztorálpszichológus úgy gondolja, hogy a fiatalok felkészültebben, tudatosabban választják a házastársi kapcsolatot, mint korábban.