Torz személyiséget szülhet a közösségi média

A mai világban szinte elkerülhetetlen, hogy ne legyünk jelen a közösségi média valamely platformján. A számos előny mellett azonban hátrányai is vannak a rendszeres szörfözésnek, hiszen egy illúziós világot hozhat létre körülöttünk, és torzíthatja a valóságos énképünket. Míg 2012-ben mindössze napi 1 órát töltöttünk a közösségi média használatával, 2021-ben már közel 2 és fél órát – derül ki az Önfejlesztő Akadémia kutatásából. Továbbá az is kiderül, hogy a közösségi média az elmúlt másfél évtizedben az egyik legprofitálóbb és legfelkapottabb iparág lett.

Félelemre épít

A közösségi média egyik alapvető félelmünkre épít, amely nem más, mint a FOMO, vagyis az angol fear of missing out betűiből áll össze. Magyarul úgy fordítjuk, hogy a félelem attól, hogy kimaradunk valamiből vagy lemaradunk valamiről.  A FOMO a rengeteg lehetőségből adódik, hiszen mindig csinálhatnánk valami mást, és amikor erre gondolunk, rögtön megcsap a veszteség érzése. Mindig vágyunk a boldogságra, azonban pont emiatt sosem vagyunk igazán jelen, így el sem érhetjük azt. Ebből adódik az a megfelelési kényszer, amely ezt körülöleli. Fontosnak érezzük, hogy mi is olyan képet posztoljunk, amely a legelőnyösebb képet festi le rólunk.

„A rutinszerű használata azonban a testi-lelki egészségünknek tehet jót, hiszen már a mai világban a társas kapcsolatainkat javarészt itt bonyolítjuk le. Könynyebben kapunk érzelmi és társas támaszt, minthogyha csak a családtagjainkra várnánk. Ezeken a platformokon hamarabb találunk interakciós közeget, amelyben megoszthatjuk a benyomásainkat egy-egy dologról” – nyilatkozta az Észak-Magyarországnak Pócsi Orsolya klinikai szakpszichológus.

Hibás visszacsatolás

„Amikor csak a közösségimédia-felületre feltöltött képeket nézegetjük, és ezekből próbálunk következtetéseket levonni, az paradox módon hat ránk, azaz egy teljesen más képet fest le az adott személyről vagy dologról. Gondolok itt arra, hogy már egyre több fényképjavító alkalmazás van, amely a természetességet szinte teljesen elnyomja, és egy mesterségesen kreált fényképet hoz létre az illetőről. Ez főleg a fiatalokat érinti, akik sokkal jobban értenek ezekhez a programokhoz. Így nem ritka, ha hibás képet fest egy adott illetőről” – tette hozzá a szakértő.

Az unalomra nem gyógyír

„Sokszor találkozom olyanokkal, akik csak az unalmas idejüket kívánják eltölteni a közösségi média felületein, tehát ebbe menekülnek el. Ez véleményem szerint nem szerencsés, hiszen ezzel egy mesterséges burkot épít az ember, és felborul a természetes periodikus rendszere” – hangsúlyozta a klinikai szakpszichológus.

Amikor a barátságok online kötődnek szöveges üzenetek által, kimarad az egészből a kommunikáció személyessége. Egyszerűbb a dolog, ha csak üzengetésről van szó – élőben, szemtől szemben nehezebb helyzetben vagyunk. Online nem halljuk vagy látjuk, hogyan hat mondandónk a másik személyre, és több idő is adódik, hogy kitaláljuk a választ, mintha élő időben kommunikálnánk. Egyesek a telefonhívásokat is túl intenzívnek tartják, hiszen ez a direkt kommunikáció már kevésbé jellemző felnövésük során, és ijesztő lehet – írja Sáringer Viktória közösségimédia-szakértő.

Fontos tehát, hogy ezeket az oldalakat megfelelő körültekintéssel kezeljük, és ne gondoljuk azt, hogy mindenkinek tökéletes az élete. A közösségi média összehozza a távol élőket is – gondoljuk ezt továbbra is. Azonban mindez online, a virtuális világban történik, így egyre több időt vesz el a személyes kapcsolatokból.

Bizonyos kutatások szerint napjaink tinédzserei napi egy órával kevesebb időt töltenek a barátaik társaságában, mint az 1980-as évekbeli tinédzserek. Emellett azok, akik a legtöbb időt töltik az online térben, és a legkevesebb személyes kapcsolatot ápolják, a legmagányosabbak is egyben. A minél több online barát nem feltétlenül jelenti azt, hogy jobb a társasági életünk. A valódi, személyes kapcsolódást igénylik a barátságok, így nem elég az online térben való rendszeres találkozás. Vagyis, amellett, hogy sok online kapcsolatunk van, még ugyanúgy magányosak vagyunk – olvasható a Önfejlesztő Akadémia kutatásában.