A hely, ahol az apákat kényeztetik

A pikáns elnevezés nem kevés izgalmat takar, hiszen családi és párkapcsolati témákról beszélgetnek alkalmanként a férfiak – nem csak apák –, és ez igazi kuriózum. Mert azt tudjuk, hogy a nők, ha összegyűlnek, előbb-utóbb lelkiznek. De hogy férfiakat is rá lehet erre venni? Jernei Péter, a klub ötletgazdája és szervezője elárulja, voltak kétségei az elején, de nagyon is működik a dolog. Bizonyítja, hogy hamarosan már az ötödik alkalommal találkoznak a férfiak egy jó kis beszélgetésre.

Egy újabb kuriózum

– A Holdam Egyesület helyét „örököltük meg” a Weidlich-­udvarban – mesél a kezdetekről Jernei Péter. A 2010 óta, a nőiség, az anyaság, a szülés és a születés tudatos megélésével foglalkozó miskolci csoport tagjai (akik – hangsúlyozza Péter – szívüket-lelküket beletették a munkájukba) mára más életciklusba kerültek, így átadták a helyet nekik. Az új csoport tevékenysége majdnem ugyanaz, de már Női Erőforrás, Család és Karrierpont néven, amelybe Péter a felesége révén csöppent bele.

– Pályázatot nyertünk a működésre, de az uniós projekt idén márciusban lejárt. Elgondolkodtunk, hogy hogyan tovább. Bezáródjon minden? A sok érték, ami a Holdam tevékenysége és a három év eredménye? Arra jutottunk, hogy folytatjuk – jegyzi meg. Mint mondja, a csapat önkéntesen maradt benne, a vezetést pedig átvette a Háromkő Egyesület, melynek ő maga az elnöke.

– Azt hiszem, már ez is kuriózum. Ritka, hogy egy szakmai program ne szűnne meg a pályázati forrás elapadásával. Mi viszont tovább működtetjük a közösségi teret és a programokat is.

Az Apakényeztető még a pályázati időkben indult, és most tovább folytatódik.

Borkóstolással egybekötve

– Picit szkeptikus voltam, működhet-e egy apukás program – mondja. Addig csak nőknek szervezett programokat a csoport, ritka volt, hogy egy-egy férfi betévedt ezekre. – Tartottam tőle, hogy sikerrel járhatunk-e, hiszen én magam is úgy éreztem, ezekről a témákról nem szoktak a férfiak egymás között beszélgetni. A csoport nőtagjai azonban biztattak, vágjak bele.

Aztán arra gondolt, hogy összekötik az eseményt egy borkóstolóval, ami picit oldja a légkört. És bevált a dolog.

– Valószínű, a klub elnevezése is jó hívószó volt – ismeri el Jernei Péter, és sokat köszönhetnek a felkért előadóknak, akik a beszélgetéseket felvezetik.

– Az első két alkalmat nem kürtöltük világgá, a kapcsolati hálón keresztül hívtunk vendégeket. Már azon is meglepődtem, hogy nem kellett lasszóval fogni őket – mondja. Mára szélesítették a kört. Alkalmanként 15-16-an gyűlnek össze, nem is szeretnének bővülni, mert így tud megmaradni a beszélgetés intimitása és az interaktivitás.

A témák sokfélék. Igyekeznek olyanokat behozni, amelyek a hétköznapi problémákra is rámutatnak. Volt, hogy az Apák a történelem viharában volt a beszélgetés címe, a végén könyvek is előkerültek, például Vámos Miklós az Apák könyve vagy Szabó Dezső Az elsodort falu című regénye, amelyekben hangsúlyosan jelentkezik ez a téma.

– A felvezetés után aztán előjönnek a saját történetek, a személyes tapasztalatok. Hihetetlen, hogy mennyire megnyíltak a résztvevők. Egy másik alkalommal az apaszerepek a népmesei motívumokon keresztül jelentek meg, és volt, hogy kötetlenül beszélgettünk a témáról. Legutóbb az életközepi válság volt a hívószó, legközelebb pedig a transzgenerációs traumák kérdéséről beszélgetünk Pócsi Orsolya klinikai szakpszichológus felvezetésével.

Meglepő dolgok

A pohárnyi bor biztosan segít a feloldódásban, gondolkodik el Jernei Péter a kérdésen, hogy mi lehet a siker titka. De hozzáfűzi, ez csak a körítés. És meglepő dolgok jönnek elő. Hiszik például, hogy egy nagy beszélgetés eredményeként „szakadt át a gát”, és fogant meg, majd született meg az egyik, már meddőnek tűnő pár gyermeke.

(A borítóképen: Apák egymás között: mély beszélgetések folynak)

„Szoktam ajánlani, hogy szervezzenek máshol is”

– Örömmel csatlakoztam én is – mondja az Apakényeztető programról Barsi Csaba néptánctanár. Megjegyzi, szerinte a férfiakat is foglalkoztatják a családdal, gyermekneveléssel, párkapcsolattal foglalkozó témák, de tény, hogy ritkán szoktak róla beszélgetni. Szerinte az is jó, hogy a résztvevők nagyon mások, van köztük építész, lelkész, történész vagy épp fotós, és más-más élethelyzetben is vannak. Van kezdő apuka, van, aki még a családvállalás előtt áll, vagy épp olyan, akinek már kirepülőben vannak a gyerekei. Így ugyanannak a témának a különböző megközelítései is izgalmassá teszik a beszélgetéseket.

– Egy-egy alkalom után még sokáig jár az agyam, elgondolkodom a véleményeken – jegyzi meg Csaba, akit szintén meglepett, hogy milyen sokan megnyílnak a résztvevők közül.

– Ha más településeken járok, szoktam ajánlani, hogy kezdeményezzenek hasonló programot, mert nálunk nagyon bevált – mondja Barsi Csaba.

Buday Barnabás evangélikus lelkész. Először kételkedve fogadta az ötletet, úgy gondolta, feszengeni fognak a program során. Ám nem így lett, hamar kiderült, mennyire egy hullámhosszon vannak a résztvevők: az apa-gyermek kapcsolat mindenkit érint, rengeteg, mély gondolatot indítanak el az előadók.

– Jó érezni, hogy mások életében is felmerülnek ugyanazok a kérdések, amik engem foglalkoztatnak, és vannak, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én – mondja. Megjegyzi, lelkészként sok mindenkit meghallgat, most viszont jó érzés kicsit a túloldalon állni: ő maga beszélgethet egy társaságban oldottan, bizalommal az ott lévők iránt.

– Fontos önismereti alkalmak ezek – fűzi hozzá, válaszokat adnak például a gyerekneveléssel kapcsolatos kérdéseire. Az elhangzottak sokáig benne maradnak: úgy érzi, jó lenne reflektálni azokra.