Főleg betegeknek ajánlják

Interaktív előadást tartott a vakcináció útvesztőiben – Minden, amit a 3. oltásról tudni lehet címmel dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a tanévkezdés napján a MedicalScan egészségügyi piackutató cég online szemináriumán. A virtuális térben rendezett esemény végén a szakember a hallgatók kérdéseire is válaszolt.

Többszázféle vakcina

„Harmincöt éve foglalkozom fertőző betegségekkel, mint a kezdődő AIDS, Lyme-kór és a legkülönbözőbb trópusi eredetű betegségek: ebola, kolera, malária és Zika-vírus. Ezek ráébresztettek, hogy az emberiség milyen nagy veszélyben forog – jelentette ki dr. Szlávik János. – A koronavírus járvány mostanra több mint 200 millió megbetegedést és 4 és fél millió halálesetet okozott a világban. Egy fajtája 2014-ben szintén Kínában már kirobbantott egy járványt, de azt még el tudták fojtani. Valamint ismert a kevésbé fertőző közel-keleti koronavírus is. Hazánkban egyelőre hat oltóanyag engedélyezett a Covid–19 ellen, de jelenleg is több száz vakcina készül a világon, amelyek még vizsgálat alatt állnak. A fehérjealapú oltásokból pedig egyelőre egyáltalán nincs Európában. Ezek előnye, hogy semmilyen genetikai anyagot, tehát sem RNS-t, sem DNS-t nem tartalmaznak, és nincs bennük vírus vagy vírusszerű partikula, hanem egyszerű fehérjemolekulával alakítják ki a védelmet. Valószínűleg ezeket a fejlődő világban fogják felhasználni, ahol alig van bármilyen vakcina.”

Kicsik is elkapják

Manapság naponta egy-két ember hal bele a koronavírusba Magyarországon, de az ősz folyamán valószínűleg meglódul majd az esetek száma.

„A kórházi ellátásban novemberre teszik a beáramlás kezdetét. Összességében mégis jobb év végét jósolnak 2020 azonos időszakához képest. A legnagyobb problémát az elképesztő gyorsasággal terjedő delta-mutáns jelenti, amely mostanra az Egyenlítőtől északra és Ausztráliában is majdnem mindenhol nagy számban van jelen. Jó hír, hogy szinte minden vakcina hatékony vele szemben, csak kevésbé. Sajnos a delta-variáns a fiatalok és a gyermekek között is jobban pusztít. Viszont leginkább a súlyos krónikus betegségben szenvedők és az elhízottak azok, akik nagyobb százalékban hunynak el. Ez utóbbiak azért, mert őket nagyon nehéz lélegeztetni. A veszélyeztetettek számára javasolt az oltás felvétele után is a maszk használata, amennyiben a járvány bedurvul, mert százszázalékos védettség az orvostudományban nincs. Európában a kórházba kerülő esetek 90 százaléka oltatlan és csak 10 százaléka oltott. Utóbbiak jellemzően olyanok, akiket már 8-10 hónapja oltottak be, és kisebb a védettségük. A hatékonyság csökkenése egyébként bármilyen más oltóanyagra is jellemző az idő múlásával” – magyarázta az infektológus főorvos.

Fontos lenne, hogy az átoltottság minél nagyobb mértékű legyen.

Négy hónap után

„A 12 évnél idősebb gyerekeket is oltassuk be mindkét oltással! Az USA-ban a második oltást követően a harmadik oltást 8 hónap, más helyeken 6 hónap, hazánkban már 4 hónap elteltével föl lehet venni, ha valaki még nagyobb védelmet szeretne. Ezt elsősorban a súlyos immunhiányosak, daganatosak, szervátültetettek és az immunrendszert elnyomó kezelésben részesülők körében javasolják, illetve a 65 év felettieknél. Azt még vizsgálják, hogy a harmadik vakcina mekkora védelmet nyújt, de az biztos, hogy semmilyen veszélyt nem jelent” – hangsúlyozta a szakember.

(A borítóképe: A harmadik oltás is felvehető Magyarországon)