Életre szóló élményt adott

Kétezer fős kórus énekelt az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust záró szentmisén, amit Ferenc pápa tartott a budapesti Hősök terén szeptember 12-én. Soraikban három miskolci, a Cardinal Mindszenty, a Szent Ferenc és a középiskolásokból álló Fráter Kórus. A fráteresek karnagya, Regős Zsolt az eseményre visszatekintve úgy fogalmazott: ritkán adatik meg egy énekes életében, hogy részt vehet egy világeseményen, ami lelki szempontból is életre szóló élményt adott.

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záróeseményének szervezése tavaly, még a Covid-járvány kitörése előtt kezdődött. Körkérdést intéztek az ország kórusvezetőihez, kik vállalnák a közreműködést az ünnepi liturgiára szerveződő összkarban. A pandémia miatt azonban a szervezés megakadt, a világeseményt elhalasztották, az énekkarok nagyszabású vállalkozása pedig függőben maradt.

Felkészülés: sajátosan

Az újabb felhívás idén nyár elején érkezett arról, hogy Varga László atya, a váci székesegyház karnagya vezetésével újjászervezik az énekkart, amelybe Miskolcról a Fráter Kórus mellett a Gergely Péter Pál vezette Cardinal Mindszenty Kórus és a minorita templom Szent Ferenc Kórusa is jelentkezett.

A felkészülés a járványhelyzetre tekintettel sajátosan zajlott. A világhálón kialakított tárhelyre feltöltötték a kottákat, az énekek betanítására pedig a kórusvezetők szabad kezet kaptak. Nem kis feladatról volt szó, mert húsz dalt kellett rövid idő alatt elsajátítani – avatott be Regős Zsolt, a Fráter Kórus karnagya.

Ez azonban csak az első felvonása volt a próbafolyamatnak. A következő állomás a közreműködésre felkért 83 kórus kétezer tagjának az „összehangolása” volt, hiszen a kórusok vezetői másként közelítettek az egyes darabokhoz. Az alkalmi együttes egységes hangjának kialakítására a vezető karnagy, Varga László ezért három próbát tartott a gazdagréti Szent Angyalok templomában, ahol egy-egy alkalommal 6-700 kórustag volt jelen. A fellépés előtti nap a Hősök terén tartott főpróbán viszont már kétezren, élesben adták elő a műfaji sokszínűséggel összeválogatott zeneműveket, amelyek között a szentmise állandó énekei mellett a legkülönbözőbb fajsúlyú kórusművek szerepeltek: gregorián, 20. századi egyházi mű és keresztény könnyűzenét képviselő darabok is.

A huszonnyolc sor magas lelátón elhelyezett éneklő tömeget irányítani nem egyszerű dolog, mivel a távolságok miatt hatalmas lehet a csúszás és a késés a szólamok között – érzékelteti a nehézségeket Regős Zsolt. Ráadásul a különböző műveket nyolc, más-más beállítottságú karnagy vezényelte, köztük Marco Frisina olasz pap, zeneszerző, akinek három darabját is énekelték, Kocsár Balázs, az Operaház karnagya és Ménesi Gergely, az 1998-as Ferencsik János Nemzetközi Karmesterverseny helyezettje.

A karnagyok és a kórus közötti, adott esetben több tízméternyi távolság áthidalására először kivetítőket próbáltak használni. Hamar kiderült azonban, hogy a hang- és képtechnika között másodpercnyi eltérések vannak, ezért a hagyományosan legmegbízhatóbb kézre éneklés mellett döntöttek. A vasárnapi misére így összeállt az egységes hangkép.

Egy kétezer fős kórusban megszólalni nagyon ritkán adatik meg egy énekes életében – értékelte Regős Zsolt, aki szerint óriási dolog, hogy egy középiskolás gárda határozott énektudással tudott részt venni a világ figyelmének középpontjába került eseményen. A diákoknak életre szóló, maradandó élmény – mondta –, hogy tizenévesen egy ekkora kórusnak a tagjai lehettek.

(A borítóképen: Fráteresek a pápa ünnepi miséjének kórusában a Hősök terén)