Szivárványos madártelep

A gyurgyalag a legszínpompásabb, veszélyeztetett, fokozottan védett, százezer forint eszmei értékkel bíró, vonuló madarunk, amelynek egyedei nagy számban telepedtek meg Arnót község határában. A Tiszatáj Közalapítvánnyal együttműködésben 2017-ben kezdődött el az arnóti telep védelme és folyamatos megfigyelése.

Kitisztítják az odúkat

– Munkaügyben utaztam át egyszer Arnóton, és akkor láttam, hogy a települést lezáró tábla után egy nagyon szép gyurgyalagélőhely található – emlékezett Lenner Ádám, a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere. – Megfigyeltem, hogy hat-hét pár fészkel a leszakadó partfalban. Úgy gondoltam, hogy szükséges lenne gyurgyalagvédelmi programot indítani ott. Írtam dr. Üveges Istvánnak, Arnót polgármesterének, aki lelkesen fogadta a kezdeményezést. Első alkalommal néhány óra alatt sikerült megtisztítanunk a falat és az odúkat. Ezt minden évben megismételjük Adorján Eszter okleveles természetvédelmi mérnök segítségével. Tevékenységünk eredményeként megháromszorozódott a gyurgyalagpárok száma a mostanra 71,5 négyzetméteres szabad partfalon. Jelenleg közel 20 pár él a telepen.

A faj körül keringő előítéletek miatt fontosak az érzékenyítő foglalkozások.

Családi nap, gyűrűzés

– Arnót határában kihelyeztünk egy táblát a gyurgyalagokról. A pandémia előtti időkben pedig évi két-három alkalommal környezeti nevelést tartottunk gyerekeknek és érdeklődőknek a szépséges madárfajról és az élővilágról. Tavalyelőtt meglátogatott minket dr. Juhász Lajos, a Debreceni Egyetem Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője is, aki gyűrűzővizsgával rendelkezik. Speciális hálóval fogtunk jó pár gyurgyalagot, és meggyűrűztük őket. A kézben tartott madarakat játékos családi nap keretében lehetett megnézni. Nagy eredményünk, hogy 2018-ban bekerült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárba a faj, és Arnót értékei között szerepel a gyurgyalag – emelte ki a Tiszatáj Közalapítvány munkatársa.

Télen méhet is eszik

A gyurgyalagot méhész madárnak nevezik, de étrendje igen változatos.

– Főként rovarevő fajról beszélünk, amely méheket is fogyaszt, ezért a méhészek tartanak tőle. Azonban a mesterséges kaptárak csak hideg időben vannak a gyurgyalagoktól veszélyben, amikor a madarak a természetben nem találnak elegendő egyéb táplálékot. Viszont ugyanúgy elfogyasztják a böglyöket is, ezért a szarvasmarhacsordák legelőhelye mellett különösen hasznos lehet a megtelepedésük. A gyurgyalagokra jellemző, hogy minden évben új másfél-két méter mély odút vájnak a leszakadó partfalakba, hogy elkerüljék a parazitákat. Az üresen maradt régi fészkeket más madarak használják. Győr mellett olyat is láttunk, hogy az odúkat néha PUR-habbal befújják rosszindulatú emberek. A telet a szivárványszínű gyurgyalagok Afrikában töltik. Vándorútjuk során akár 11 ezer kilométert is megtesznek. Tavasz végén hazánkban költenek. Hogyha viszont valamilyen növény benövi a partfalat, akkor nem térnek vissza. A hazai állomány védelme érdekében, amely jelenleg 20-30 ezer egyedet számlál, a fészkelőhelyeket rendszeresen meg kell tisztítani – magyarázta Lenner Ádám.

(A borítóképen: Jól érzi magát a gyurgyalagpár)