A megfelelő bánásmódot bő terméssel tudja majd meghálálni a paradicsom

A paradicsom a zöldség- és gyümölcstermesztők, a balkonkertészek körében is népszerű növénynek számít. Talán annak köszönhetően, hogy könnyen termeszthető, számos fajtája kapható. A klasszikus piroson kívül megtalálható fekete, fehér, zöld, lila színű változata is.

A paradicsommal egészen addig könnyű bánni, míg nem fordul esősre az időjárás. Ugyanis csapadékos időben támad a paradicsomvész, amely pár nap alatt képes teljesen tönkretenni a korábban egészséges palántákat.

Az, hogy a palánták egészséges, bőséges termést hoznak-e, sok tényezőtől függhet.

Nem mindegy, milyen palántát vásárolunk, ahogyan az sem, hova ültetjük. A hozzáértők szerint a rövidebb ízközű, más néven törpe fajtákat ültessük ki balkonládákba, a korai, középérésű és növekedésükben determinált fajtákat a konyhába, míg a kétméteres magasságot elérő fajtákat a kertbe helyezzük el. Mindegy melyik fajta mellett döntünk, a lényeg, hogy bogyója minél simább, gömb vagy tojás alakú legyen. A barázdás formájú könnyebben felfogja a vizet, így megmarad rajta a nedvesség, ami a kórokozók, kártevők számára gyors szaporodási lehetőséget biztosít.

Fény- és vízigényes

A paradicsom melegkedvelő és fényigényes növény. Május közepe előtt nem szabad kiültetni. Érdemes kikarózni, többek között azért, hogy a töve jól átszellőzzön, átjárja a fény.

A jól szellőzésben az is segíthet, ha a növényt megszabadítjuk az oldalhajtásoktól. A magas növekedésű fajtákat mindenképp meg kell támasztani annak érdekében, hogy elbírják a terméseket.

Ha a bogyókkal teli hajtás a földön fekszik, befülledhet a bokor alja, aminek következtében könnyebben károsodhat mind a növény, mind a termése.

A paradicsomnak erős, mélyre ható gyökerei vannak, így nem különösebben vízigényes, de mivel csapadék nélkül kisebb bogyókat nevel, érdemes öntözni a körülötte lévő talajt, leveleit lehetőleg ne érje a víz.

Előzzük meg a betegséget

Bár az alsó levelek sárgulása normális, az elszíneződést ne vegyük félvállról, ugyanis némelyik a tápanyag vagy a fény hiányára hívja fel a figyelmet. A száraz leveleket rendszeresen távolítsuk el!

A növény nevelgetésének legnagyobb buktatója a paradicsomvész, amiért egy bizonyos gombafajta a felelős. Ahogy korábban is említettük, csapadékos időszak után jelentkezik, először a bogyók foltosodásával, majd a szárak feketedésével, később a növény teljes elszáradásával.

Ha felbukkant a betegség, már nem tudjuk megállítani, azonban a megelőzés érdekében aktívan felléphetünk. Például ültetésnél, amikor a palánták közötti tőtávolságot határozzuk meg.

Seres Györgyi okleveles kertészmérnök korábbi nyilatkozatában azt tanácsolja: „Folyton növő fajtából 2-3 palántát ültessünk egy-egy négyzetméterre, ha kisebb a fajta, abból azonban lehet 4-5 darabot is. Ha mégis felüti a fejét a betegség, akkor a fertőzött leveleket, bogyókat érdemes mihamarabb eltávolítani, lehetőség szerint el is kell égetni.”

Gombaölő szerek alkalmazásával is védekezhetünk a paradicsomvész ellen, viszont ha vegyszerrel permetezünk, a termés fogyasztására előírt várakozási időt, ami akár 20 nap is lehet, szigorúan be kell tartani. Nehezítő tényező, hogy a termés nem egyszerre érik be. A bogyó aljának befeketedése kalciumhiányra is utalhat. Időben elvégzett trágyázással, továbbá növénykondicionálók, talajéletet ösztönző készítmények alkalmazásával csökkenthetjük a feketedés esélyét.

Hatnak egymásra

A paradicsom nagyon kedveli más növények társaságát, így érdemes például fokhagyma mellé ültetni.

A két növény gyökérbeli működése, illatanyagai kedvezően hatnak egymásra. Ugyanígy a bársonynövény is jó szomszédja lehet a paradicsomnak, hiszen megvédi a tetvektől, a fonalférgektől a palántákat.

Mivel a paradicsom utóérő, ha száránál visszavágjuk, felakasztjuk vagy félretesszük, a tápanyag visszahúzódik a szárakba, ami segít a még csak félig érett, sárgás terméseknek beérni.

(A borítóképen: Az is számít, milyen sűrűn ültetjük a palántákat)