Ritkítsuk a gyümölcsöt

Az aktuális júniusi tennivalók között már írtunk a gyümölcsök ritkításáról érintőlegesen, ez most aktuális feladat ezekben a napokban. A nyár második felében érő alma- és körtefélék termése már bőven elég nagy ahhoz, hogy válogatni tudjunk belőle, és a szebbeket hagyjuk rajta a fán. De ha egyformán szép a termés, és „vérzik érte a szívünk”, akkor is meg kell szabadulni egy részétől, ha túl sok van a fán.

Óvjuk a fát

Sokan ódzkodnak attól, hogy egészséges gyümölcsöt leszedjenek a fáról, és ezzel csökkentsék a termések darabszámát, azonban több szempontból is előnyös lehet, ha rászánjuk magunkat.

Az első és leginkább kézzelfogható eredménye a dolognak, hogy megóvjuk a fát a túlterheléstől. Sokan inkább az összes ágat vagy a komplett fát alátámasztják, karózzák, csak ne kelljen a termésből leszedni. Azonban még a legjobb karózás mellett is sokszor elkerülhetetlen, hogy ágak törjenek le, vagy hogy komolyan meghasadjon a fa, amely nemcsak esztétikai szempontból kellemetlen, de akár a fa életét is veszélyeztetheti. De még ha nem is pusztul bele a fa egy meghasadásba vagy komolyabb ágletörésbe, az mindenképpen visszaveti a fejlődését, és a következő egy-két év terméskiesésével többet veszíthetünk, mint amennyit egy ritkítás alkalmával leszedtünk volna.

A második indok, ami a ritkítás mellett szól, az a termés, a gyümölcs minősége: nem mindegy, mekkora és mennyire egészséges, szép gyümölcsöt tudunk leszüretelni a fáról. Értelemszerűen, ha több a termés, akkor apróbb, kevésbé fejlett lesz, míg ha kevesebb, akkor nagyobbra, szebbre nőhet.

A ritkítást az őszibarackkal kezdjük, majd az almát és a körtét válogassuk át. Óvatosan dolgozzunk, ne sértsük meg a fent hagyott gyümölcsöket. A gyümölcsritkítás mellett szóljon az a tény, hogy a túl sok terméskezdeményt egyébként sem tudja rendesen kinevelni a fa. Az almatermésűeknél főleg a gyengébb alanyra oltott fákon ritkítsuk meg a termést, a képződő gyümölcsök egy részét lehetőleg még mogyoró nagyságban távolítsuk el, bár a túlterhelt fák maguktól is megszabadulnak a felesleges termésektől. Ha a ritkítás ellenére is a gyümölcs súlyától meghajlanak az ágak, feltétlenül támasszuk alá, mert még a gyenge légmozgástól is letörhetnek az ágak. A kajszi egyébként is hajlamos a hasadásra, viszont az alátámasztással megelőzhetjük, hogy az ágak letörjenek.

(A borítóképen: Meg kell találni a megfelelő termésmennyiséget)