Retrók a Kékes tévétől a sezlonig

A kultúra és a szellemi örökség ápolása küldetéssé vált a cigándi emberek számára, a múlt megőrzése pedig közösséget is kovácsol – közölte megnyitó beszédében Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke Cigándon, a Múlt-Kor Háza avatásán.

Értékőrzésben az élen

Emlékeztetett rá, hogy az értékőrzésben élen jár a megye, a 2013 óta működő megyei értéktár eddig hét hungarikumot adott az országnak, valamint több mint 250 megyei értékkel büszkélkedik a térség. Hozzátette: az értéktár identitásunk elemeinek gyűjtőhelyévé vált. Dr. Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője a Bodrogközi Múzeumporta legújabb látványosságának átadása után lapunknak úgy fogalmazott: a kiállítás érdekessége az, hogy bemutatja miként tudták az emberek komfortosabbá tenni azt a 30-40 esztendőt, ami a magyar történelemben általánosan negatív megítélés alá esik. Sokak fiatalságát idézik fel a kiállított tárgyak, a berendezett terek, általános képet adva arról, milyen volt egy konyha, egy szobabelső.

Versenyt futnak az idővel

A honatya gratulált az ötletgazdáknak és a tárlat kivitelezőinek, hogy hitelesen adják vissza az ötvenes-hatvanas évek falusi életét. Oláh Krisztián, Cigánd polgármestere kérdésünkre úgy fogalmazott: állandóan versenyt futnak az idővel, mert egyre fogynak a fellelhető tárgyak a településen. Hozzátette: a Múlt-Kor Háza a Bodrogközi Múzeumporta immár közel két évtizede zajló folyamatos fejlesztésének legújabb része. Közölte: haladniuk kell a korral, mert a gyerekeket csakis modern felfogású, szórakoztató kiállításokkal lehet lekötni. Ez pedig úgy tűnik sikerült is, mert a múzeumporta néphagyományokat, gasztronómiát és immár a közelmúlt történelmét bemutató terei népszerűek a látogatók körében. Á. Tóth József, a kiállítás létrehozásában oroszlánrészt vállaló csoport nevében elmondta: a második világháború után radikális változás következett be a magyar falvak életében. Erre alapozva alakult ki a koncepció, amelynek eredménye az 1945 és 1968 közötti korszakot felölelő, immár megtekinthető, interaktív kiállítás. Kiemelte: a látható tárgyak – főleg a bútorok – jelentős része, mintegy negyven százaléka Cigándról származik.

Helyiek és elszármazottak

A helyi emberek és elszármazottak bocsátották rendelkezésükre. A munkát a Bodrogközt évtizedek óta kutató etnográfus, muzeológus, dr. Viga Gyula, valamint a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese, dr. Hajdú Ildikó segítették szakértőként.

(A borítóképen: A Múlt-Kor Háza avatásán)