Mi is tehetünk a beporzókért

A háziméheken kívül számos beporzó rovar él Magyarországon, amelyek tavasszal tűnnek fel a kertekben, parkokban. Az emberek nagy része tart a háziméhre, darázsra emlékeztető vadon élő rovaroktól, de ezeknek egy része veszélyeztetett és védett, számuk egyre csökken. Ugyanakkor nagyon fontos, beporzó munkát végeznek a gyümölcsöseinkben.

Nektárt evő madarak

– Európában minimum kétezer beporzó rovarfajt ismernek, amelyeknek a nagy része méh- és darázsfaj. Magyarországon hétszáz méhfaj él, amiből csak egy a háziméh. A rovarok a terményeink 70, a vadvirágoknak pedig 80 százalékát porozzák be a kontinensen – mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. – Érdekesség, hogy madarak is szerepet játszanak a beporzásban. Például a bokorposzáta és a kék cinege sok nektárt fogyaszt tavasszal, és tollukon megragad a virágpor.

Globális jelenség, hogy drámaian csökken a beporzó rovarfajok száma, néhány országban már a kézi beporzásra kényszerülnek a termelők bizonyos helyeken.

– Németországban például a védett területeken a repülőrovar-biomassza háromnegyede kihalt egy 2019-es tanulmány szerint. Alapvetően az élőhely, táplálkozó- és szaporodóhelyek csökkenése az emberi beavatkozás és klímaváltozás miatt, illetve a kemizálás veszélyezteti ezeket a fajokat. Ezért a közterületi parkokban meg kellene hagyni bizonyos helyeken a természetes virágszőnyeget. Akinek pedig saját gyümölcsöse, veteményese van, minél kevesebb növényvédő szert használjon, mert ezek a hasznos rovarokra is károsak! A kémiai idegmérget alkalmazó szúnyogirtás sem kerüli ki a beporzókat. Száz elpusztított rovarból átlagosan csak kettő a szúnyog. Nagyon sokat tehet a lakosság a darázsgarázsok és méhecskehotelek kihelyezésével. Ezek otthon is előállítható, fából készült, lyukacsos rovarlakások, ahová a nem rajban élő és szaporodó méhek vagy darazsak tudnak befészkelni. A méhecskehotel különböző fajtáiról és elkészítésének menetéről sokat olvashatnak az érdeklődők az mme.hu internetes oldalon – tájékoztatott a szakember.

Ne verjük le a darázsfészket!

Nem feltétlenül kell azonnal a darázsfészkek leverésére gondolnunk, ha az állatok nem zavarják a mindennapi életünket.

– A mindenki által jól ismert redősszárnyú darázs is fogyaszt nektárt felnőtt korában, de sokkal inkább jellemző ez a magányos darázsfajokra, mint például a tőrösdarázs. Az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Gyakran láthatjuk őket, akár nagy tömegben is keringeni korhadó fák vagy a komposzt közelében. Ezek a rovarok nagyon békések, az emberekre és a háziállatokra sem veszélyesek. Ha nem ülünk rájuk, akkor nem támadnak meg minket és a mérgük sem okoz fájdalmat. Ugyanakkor, mivel ragadozók, biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot, illetve más mezőgazdasági kártevők és a globális kereskedelemmel és a klímaváltozással beköltöző veszélyes jövevényrovarok állományát – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

(A borítóképen: Az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint)