Meg kell őrizni a biológiai sokféleséget

A biológiai sokféleség napján és a magyar természet napján természetkedvelők találkoztak a Tibolddaróc és Kács között fekvő Kapusi kertben. Az eseményen Daragó Károly tárogatózott, Patkós Attila és Szíki Károly pedig magyar költők természetről szóló verseit adták elő.

Több mint hatszázféle növény

Kapusi Imre, az arborétum tulajdonosa bemutatta a gyűjteményt a közönségnek, közben kitért arra, miért is fontos a biológiai sokféleség és hogyan is törekszik arra, hogy ezt a néhány hektáros területen megvalósítsa. Mint mondta, az arborétumban több mint hatszázféle növény található, s az évtizedek alatt elkezdett egy ökoszisztéma kialakulni. A fák mellett cserjék, lágyszárúak és számos állatfaj (ízeltlábúak és madarak) is megjelentek, amelyek azelőtt, míg szőlő volt itt, nem voltak jelen. Vannak olyan fajok is, amelyeket nem fogadott be a természet. Kapusi Imre kifejtette, szárazságtűrő fajokkal foglalkozik, hiszen a klímaváltozás miatt fel kell készülni, hogy a hazai erdők fafajait le kell cserélni. Itt, Tibolddarócon nyolcvan fafaj van, amely képes kezelni a klímaváltozást. Ezenkívül foglalkozik régi gyümölcsfajtákkal, vadgyümölcsökkel és fás szárú gyógynövényekkel is, a fajon belüli változatosságot is szem előtt tartva, vad és szelektált változatokat is összegyűjtve. Mindegyikből több tucat faj található meg az arborétumban, a génmegőrzést és szaporítóanyag-termesztést szolgálják. Dísznövényeket is gyűjtött, fenyőből kétszáz, borókából hetvenféle található meg Darócon. Az arborétum növényeinek beporzásáról húsz méhcsalád gondoskodik, tavasztól őszig találnak virágot. Kapusi Imre élete összefonódott az akácnemesítéssel, az általa szelektált fajtákból klónarchívumot hozott létre a kertben, amelyek a génmegőrzést segítik. Az arborétumban igyekeznek megőrizni a hazai természetvédelem nagy alakjainak emlékét. Ez alkalommal Kaán Károlynak, a két világháború közötti Magyarország újraerdősítéséért sokat tevő szakembernek állítottak ismertető táblát. Kezdeményezője volt az alföldi erdőterületek telepítésének, publikációival kezdeményezte a védelemre érdemes természeti örökségek összeírását. Ő volt az Országos Természetvédelmi Tanács első elnöke. Alapítója volt a Püspökladányi Szikkísérleti Telepnek, ahol egyébként Kapusi Imre is dolgozott később. Tiszteletére egy kisebb emlékhelyet szeretnének létrehozni az arborétumban, amiben számítanak közösségi támogatásra is. Az eseményen Sebe Imre bükkaljai környezetvédő is szólt, mint mondta, az arborétum és Kapusi Imre életműve olyan érték, amely nem veszhet el. A Kapusi kert kivételes dolog, „szemfényvesztés”, hiszen a világban azzal ellentétes folyamatok zajlanak, mint amit ezen a néhány hektáron láthat az ember. Sokan nem fogadják el, hogy létezik klímaváltozás, s az emberiség rablógazdálkodást folytat a Földön. Mindez pedig beláthatatlan következményekkel jár az emberekre és az élővilágra nézve. A megoldás a klímaegyezmények betartása lehet és az, hogy mindenki csökkenti ökológiai lábnyomát.

(A borítóképen: Kapusi Imre bemutatta a gyűjteményt a közönségnek)