Az egyik legritkább állatfaj

2021.06.09. 16:00

Keresztes határában is előfordul a szöcskeegér

Az egyik legritkább állatfaj hazánkban, régen nagy területen elterjedt volt, ma kis szigetszerű foltokban él a Borsodi-Mezőségen.

Tóth Balázs

Újabb település határában fedezték föl a magyar szöcskeegeret. Ez az ország egyik legveszélyeztetettebb gerinces állatfaja, mindössze a dél-borsodi térségben és Kolozsvár környékén fordulnak elő kisebb populációi. 2006 óta intenzív kutatás folyik a faj megőrzése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében. Erre már az európai uniós Grassland IP Life programból is kaptak forrást.

Picit bővült az élőhelye

– A magyar szöcskeegeret korábban a csíkos szöcskeegér alfajának gondolták, csak a kétezres években lefolytatott genetikai kutatás derítette ki, hogy önálló fajról van szó, két alfajjal, a dél-borsodival és a kolozsvárival – mondta lapunknak Balázsi Péter, a BNPI természetvédelmi területfelügyelője. Hozzátette, a múlt század húszas, harmincas évei óta csak bagolyköpetekben talált koponyák alapján tudták, hogy még létezik a faj, 2006-ban Nagyecséren találkoztak újra élő példánnyal. Azóta picit bővült élőhelye.

Idén május közepén ugyanis kutatóhetet szenteltek a szöcskeegereknek, noha a csapadékos időjárás hátráltatta a munkát. Öt helyszínen, több mint 250 leásott élvefogó csapdával keresték az állatokat. A már korábban is ismert három élőhelyfoltból kettőn, míg az újonnan próbált két területből az egyiken csapdáztak állatot, rögtön két hímet. A három nap alatt összesen nyolc példányt fogtak. Ez alapján már nem csupán Mezőnagymihály, Mezőcsát, Tiszadorogma, Gelej és Szentistván határában fordul elő ez az egérféle, hanem Mezőkeresztes is abban a kitüntetésben részesült, hogy határában megtalálható ez a ritkaság.

Eltérő életmód

A faj korábban elterjedt volt a Dunától keletre, a Hernád völgyétől Dél-Magyarországig. Élőhelye elfogyott, az elhanyagoltnak tűnő területeken, gyepeken, fel nem tört földeken fordul elő, a túlzott legeltetést és az intenzív mezőgazdasági művelést nem tűri. Balázsi Péter szerint az ilyen helyeken könnyen válik a ragadozók prédájává. A magyar szöcskeegér a többi egérfélétől eltérő életmódot folytat.

Érdekessége, hogy nemcsak növényi táplálékon él, hanem apróbb rovarokat is fogyaszt. Nem is ellik évente tucatszor, csak egyszer, fogságban pedig az elmúlt száz évben csak egyszer sikerült szaporítani. Abban is egyedülálló, hogy téli álmot alszik, valamint ugróegér létére csak aprót tud ugrani. Ezenkívül Balázsi Péter szerint nagyon aranyos is, nem ijedős vagy agresszív, kézből is elfogadja a táplálékot.

Balázsi elmondta, a természetvédelem számára nagy kihívást jelent a faj, hiszen rejtett életet él, keveset tudni róla. Natura 2000-es jelölőfaj, fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke egymillió forint. Ahol előfordul, ott figyelnek rá, mellőzik a kaszálást, óvatosan legeltetnek. Egy májusi kaszálással – amikor a szaporodási időszak van – eltűnne a fedezéke, éjszaka pedig könnyen a baglyok, menyétek, rókák zsákmánya lenne. Természetes ellenségeit még nem sikerült teljesen föltérképezni, azt sem tudni, más rágcsálófajokkal milyen a viszonya. Védik tehát élőhelyét, a pár száz négyzetméteres foltokat, s terveik szerint a jövőben megpróbálják fogságban is szaporítani, hogy ne tűnjön el a faj. Szeretnék, ha más területekről is előkerülne, de valószínűleg csak innen fog. Genetikai kutatásokkal szeretnék kideríteni, hogy az egyes foltokon élő egerek milyen kapcsolatban állnak egymással, bíznak abban, idén meglesz a vizsgálat eredménye. Az egerek kutatására egy európai uniós programban, a Grassland IP Life-ban nyertek támogatást.

Más állatok elkerülték

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai érdekesnek tartották, hogy a sok kihelyezett élvefogó csapdában a szöcskeegereken kívül alig találtak mást. Csak néhány fürge gyíkkal, futrinkával, gyalogcincérrel és cickánnyal találkoztak, az ősszel tömegesen fogott mezei pockokból egy sem esett fogságba. Váratlan és kellemes meglepetés volt nekik, hogy a területen ráakadtak a fokozottan védett debreceni torma egy eddig ismeretlen, pusztai állományára is. A kutatók egy érdekes és informatív előadást is meghallgathattak a borsodi-mezőségi szöcskeegér-populáció genetikai vizsgálatainak eredményeiről. Eszerint a populáció állapota nem a legjobb, ám közel sem tragikus, és figyelemmel kell kísérni az állományban bekövetkező változásokat.

(A borítóképen: Magyar szöcskeegér az élvefogó csapdában)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában